A nyelvnek, mint a zenének is, ritmusa van. Van, aki ezt a ritmust könnyedén felismeri, másoknak azonban kitartó figyelemre és sok gyakorlásra van szüksége, míg követni tudja – márpedig ezen is múlhat, mennyire tud majd pontosan és gyorsan olvasni és írni.
Az ELTE PPK kutatói új módszert dolgoztak ki a ritmusérzék felmérésére, amely lehetővé teszi a veszélyeztetett gyerekek korai szűrését és fejlesztését.
Egyre több gyerek küzd olvasása nehézségekkel, a kialakulásuk hátterében a kutatók szerint az idői feldolgozás problémája állhat. A beszélt nyelvnek a zenéhez hasonlóan ritmusa és tempója van, és agyunk ennek az akusztikai mintának a felismerésével képes olyan előrejelzéseket tenni, amelyek megkönnyítik az elhangzottak pontos észlelését. Ha ezt a ritmust és tempót nem, vagy csak gyengén érzékeljük, akkor reprezentálni is pontatlanul fogjuk – ez pedig gyenge olvasást jelent.
Az elmúlt évtizedekben a kutatók felfigyeltek arra is, hogy a gyengén olvasó gyerekeknek nehézségeik vannak a zenei ritmusok észlelésével, produkciójával is: nehezebben tudnak például különböző ritmusokat visszatapsolni, rosszul követik a hallgatott zene tempóját. Több kutató is felvetette annak a lehetőségét, hogy a gyerekeket korán, még az olvasástanulás kezdete előtt ritmusfeladatokkal szűrjék. A gyenge ritmusérzék mint rizikófaktor korai felismerése lehetővé tenné, hogy a veszélyeztetett gyerekek kiemelt figyelemben, célzott fejlesztésben részesüljenek.
Kertész Csaba doktorandusz és Honbolygó Ferenc egyetemi adjunktus olyan ritmikai tesztet fejlesztettek ki, amellyel a ritmusérzéket tudják vizsgálni. Az ún. „tapping” (kopogási) feladat során elsős gyerekeket arra kértek, hogy a hallott metronómhanggal vagy zenei részlettel 30 másodpercig együtt kopogjanak, majd az inger befejezése után további 30 másodpercig folytassák a kopogást. Ehhez digitális dobpadot használtak, amellyel nagyon pontosan lehet mérni a ritmustól való eltéréseket, de azt is, mennyire egyenletes a kopogás. Két évvel később, amikor a gyerekek már harmadik osztályba jártak, a vizsgálatot megismételték. A kutatók mérték a gyerekek olvasási és egyéb kognitív képességeit, például a rövidtávú emlékezetüket és nonverbális intelligenciájukat is.
Az eredmények alapján egyértelmű: az elsős gyerekek teszteredménye előre jelezte a harmadik osztályos olvasási és helyesírási teljesítményt. Azok a gyerekek, akik az első vizsgálat során egyenletesebb kopogást produkáltak, két évvel később folyékonyabban és pontosabban olvastak, ráadásul a helyesírásuk is jobb volt, függetlenül a nonverbális intelligenciájuktól, a szókincsüktől és a rövidtávú emlékezetüktől.
A feltárt kapcsolat a ritmusérzék és az olvasási folyamatok között több szempontból is jelentős. Egyrészt bizonyítékkal szolgál arra, hogy az olvasási nehézség korai felismerése szempontjából lényeges a gyerekek ritmusérzékének vizsgálata. Másrészt felveti a lehetőségét az olvasási készség ritmikus foglalkozásokkal való fejlesztésének.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
