Egyre több gimnázium teszi közzé a felvételi eredményeket: ilyen átlagok születtek budapesti és vidéki középiskolákban

Már több mint két hét telt el a január 21-i központi felvételi óta, azóta egyre több vidéki és budapesti gimnázium tette közzé a matek- és magyarteszteken született eredmények statisztikáit. Mutatjuk, hol milyen átlagok születtek.

  • Tornyos Kata

Januárban írtunk már néhány középiskoláról, ahol már a vizsgát követő napokban közzétették a diákok átlagpontszámát, de lassan minden felvételiző megtudja a saját pontszámát, ezért készítettünk egy nagyobb gyűjtést. A HVG 2023-as középiskolai rangsorában szereplő gimnáziumok közül szemezgettünk - ahol már megjelentek a statisztikák, azokat kigyűjtöttük.

Ilyenek az eredmények a budapesti gimnáziumokban

A Toldy Ferenc Gimnáziumban idén 134 nyolcadikos írta meg a felvételit, ők átlagosan összesen 72,7 pontot szereztek, ebből 38,07-et magyarból és 34,63-at matematikából. A budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban valamivel alacsonyabb pontszámok születtek: magyar nyelvből 36,7 pontot, míg matematikából 28,9 pontot értek el a tanulók.

A Karinthy Frigyes Gimnáziumba csak nyolcadikosok jelentkezhetnek, ők matekból átlagosan 34,6 pontot, magyarból pedig 40,2 pontot értek el. Az Óbudai Árpád Gimnáziumba hatodik és nyolcadik évfolyamosok is megírták a felvételit. A hatodikosok átlagosan 66,1 pontot értek el, ebből 35,1-et magyarból és 31-et matematikából. Míg a nyolcadikosok 69,2 pontot szereztek – magyar nyelvből 38,5-őt, matekból pedig 30,7 pontot.

A Szerb Antal Gimnáziumban 365 hatosztályos jelentkező írta meg a felvételi feladatsort, az ő összpontszámuk átlagosan 65,92 pont. Magyar nyelvből a legjobb kitöltő 49 pontot ért el, míg az átlag 35,47 pont lett. Matematikából volt, akinek sikerült hibátlanul megoldania a feladatokat, míg az átlag 30,45 pont. A nyolcadikosok közül 104-en írtak felvételit, itt magyarból átlagosan 35,98, matematikából pedig 28,30 pontot szereztek a tanulók.

Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolában a hatodikosok tavalyhoz képest egyel kevesebb pontot értek el, összesítve 69,2 pontot. Magyarból 36,7, míg matematikából 32,5 pontot szereztek. A negyedikeseknél magyarból 36,6, matekból pedig 37,2 pont lett az eredmény.

A Németh László Gimnáziumban csak nyolcosztályos képzést indítanak, ott összesen 108 diák írta meg a központi írásbelit. Szóbelire azokat hívják be, akik legalább 68 pontot elértek, az átlageredmény 65 pont volt.

Vidéken is hasonlóan alakultak az átlagok

A debreceni Ady Endre Gimnáziumban 88 hatodikos és 108 nyolcadikos töltötte ki a felvételi teszteket. A hatosztályosoknál 61,51 volt a dolgozatok átlaga, ebből 35,85 pontot értek el magyarból, matematikából pedig 25,66-ot. A nyolcadikosoknál kicsit alacsonyabb volt az átlag: összesítve 60,42 pontot értek el a diákok, a magyaros feladatsorral 35,88 pontot, míg a matekkal 24,54-et szereztek.

A győri Révai Miklós Gimnáziumban és Kollégiumban összesen 97 tanuló írta meg a felvételit. A legjobb eredményt elérő diáknak 94 pontja lett, ami kiemelkedő, hiszen az átlag 69 pont – ebből 39 pontot szereztek magyarból, míg matekól 30 pontot.

Megvannak már az eredmények a soproni Széchenyi István Gimnáziumban: a hatosztályosok átlagosan 32,6 pontot értek el magyar nyelvből, míg 26,93-at matematikából. A kilencedik évfolyamra felvételiző diákok közül 36,87 pont volt az átlag magyarból, a matek teszten pedig 25,72 pontot szereztek.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.