Egyre több gimnázium teszi közzé a felvételi eredményeket: ilyen átlagok születtek budapesti és vidéki középiskolákban

Már több mint két hét telt el a január 21-i központi felvételi óta, azóta egyre több vidéki és budapesti gimnázium tette közzé a matek- és magyarteszteken született eredmények statisztikáit. Mutatjuk, hol milyen átlagok születtek.

  • Tornyos Kata

Januárban írtunk már néhány középiskoláról, ahol már a vizsgát követő napokban közzétették a diákok átlagpontszámát, de lassan minden felvételiző megtudja a saját pontszámát, ezért készítettünk egy nagyobb gyűjtést. A HVG 2023-as középiskolai rangsorában szereplő gimnáziumok közül szemezgettünk - ahol már megjelentek a statisztikák, azokat kigyűjtöttük.

Ilyenek az eredmények a budapesti gimnáziumokban

A Toldy Ferenc Gimnáziumban idén 134 nyolcadikos írta meg a felvételit, ők átlagosan összesen 72,7 pontot szereztek, ebből 38,07-et magyarból és 34,63-at matematikából. A budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban valamivel alacsonyabb pontszámok születtek: magyar nyelvből 36,7 pontot, míg matematikából 28,9 pontot értek el a tanulók.

A Karinthy Frigyes Gimnáziumba csak nyolcadikosok jelentkezhetnek, ők matekból átlagosan 34,6 pontot, magyarból pedig 40,2 pontot értek el. Az Óbudai Árpád Gimnáziumba hatodik és nyolcadik évfolyamosok is megírták a felvételit. A hatodikosok átlagosan 66,1 pontot értek el, ebből 35,1-et magyarból és 31-et matematikából. Míg a nyolcadikosok 69,2 pontot szereztek – magyar nyelvből 38,5-őt, matekból pedig 30,7 pontot.

A Szerb Antal Gimnáziumban 365 hatosztályos jelentkező írta meg a felvételi feladatsort, az ő összpontszámuk átlagosan 65,92 pont. Magyar nyelvből a legjobb kitöltő 49 pontot ért el, míg az átlag 35,47 pont lett. Matematikából volt, akinek sikerült hibátlanul megoldania a feladatokat, míg az átlag 30,45 pont. A nyolcadikosok közül 104-en írtak felvételit, itt magyarból átlagosan 35,98, matematikából pedig 28,30 pontot szereztek a tanulók.

Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolában a hatodikosok tavalyhoz képest egyel kevesebb pontot értek el, összesítve 69,2 pontot. Magyarból 36,7, míg matematikából 32,5 pontot szereztek. A negyedikeseknél magyarból 36,6, matekból pedig 37,2 pont lett az eredmény.

A Németh László Gimnáziumban csak nyolcosztályos képzést indítanak, ott összesen 108 diák írta meg a központi írásbelit. Szóbelire azokat hívják be, akik legalább 68 pontot elértek, az átlageredmény 65 pont volt.

Vidéken is hasonlóan alakultak az átlagok

A debreceni Ady Endre Gimnáziumban 88 hatodikos és 108 nyolcadikos töltötte ki a felvételi teszteket. A hatosztályosoknál 61,51 volt a dolgozatok átlaga, ebből 35,85 pontot értek el magyarból, matematikából pedig 25,66-ot. A nyolcadikosoknál kicsit alacsonyabb volt az átlag: összesítve 60,42 pontot értek el a diákok, a magyaros feladatsorral 35,88 pontot, míg a matekkal 24,54-et szereztek.

A győri Révai Miklós Gimnáziumban és Kollégiumban összesen 97 tanuló írta meg a felvételit. A legjobb eredményt elérő diáknak 94 pontja lett, ami kiemelkedő, hiszen az átlag 69 pont – ebből 39 pontot szereztek magyarból, míg matekól 30 pontot.

Megvannak már az eredmények a soproni Széchenyi István Gimnáziumban: a hatosztályosok átlagosan 32,6 pontot értek el magyar nyelvből, míg 26,93-at matematikából. A kilencedik évfolyamra felvételiző diákok közül 36,87 pont volt az átlag magyarból, a matek teszten pedig 25,72 pontot szereztek.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.