Elég lesz egy hét sztrájk az iskolákban ahhoz, hogy bármi történjen az oktatásban?

Ismét sztrájkot hirdettek a tanári szakszervezetek: január 23-tól egy héten keresztül tagadják meg a munkát. Utánajártunk, mit gondolnak erről az olvasóink, és hogy szerintük lesz-e hatása az újabb akciónak.

  • Székács Linda

Az Eduline olvasóinak nagy része határozott „nem”-mel válaszolt arra a kérdésre, elég lesz-e a PDSZ január 23-tól meghirdetett egyhetes sztrájkja ahhoz, hogy bármit is elérjenek a kormánynál.

Semmire nem lesz elég, mivel az emberek többsége a saját anyagi gondjaival van elfoglalva

- írta egyik olvasónk.

Január 23-tól egyhetes sztrájk kezdődik az oktatásban. Elég lesz ahhoz, hogy a pedagógusok elérjenek bármit is a kormánynál? ������❓

Posted by eduline.hu on Friday, January 13, 2023

Mások szerint akkor talán lenne eredménye az akciónak, ha egy héten keresztül egyik oktatási intézmény sem nyitna ki, és a gyerekeket sem fogadnák az iskolákban. Van, aki szerint ebben az esetben akár három nap is elég lenne a változás eléréséhez, de akár már az is látható eredményeket hozhatna, ha csak az ország pedagógusainak csatlakozna a sztrájkhoz, és nem csak a szokásos „20 százalék állna be a sorba”.

Igen, ha az iskolák zárva maradnak és mindenütt - vidéken is - rákényszerülnek az emberek, hogy megoldják a gyermekeik elhelyezését, a tankerületek vezetőit, illetve a helyi képviselőket pedig tömegesen hívják fel, keresik meg, hogy járjanak közben a helyzet megoldására

- javasolta az egyik hozzászóló.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete január 7-én, a Facebookon jelentette be az akciót azt követően, hogy hat napig tartó gyaloglás után Miskolcról Budapestre érkezett a Tudásmenet.

A szervezet akkor azt írta, a középiskolai felvételikre tekintettel a sztrájkhetet csak a január 21-i felmérések után, 23-án kezdik meg „tiszteletben tartva a szülők jogos elvárását, hogy a gyerekek ne szenvedjenek hátrányt a felkészülésben”, ezt követően viszont hét napon keresztül megtagadják a munkát.

Miért sztrájkolnak?

Az akcióhoz többek között az vezetett, hogy az elmúlt egy évben sem történt pozitív változás a pedagógusok és az oktatás helyzetében annak ellenére sem, hogy a diákok és a pedagógusok is rendszeresen szerveztek tiltakozásokat, és hogy Pintér Sándor belügyminiszter december közepén személyes konzultációra hívta a pedagógusokat.

Január elején ráadásul kiszivárgott több részlet az új értékelési rendszerből, amely alapján differenciálni lehetne a pedagógusok bérét. Legutóbb pedig olyan rendeletet hoztak, amely megkönnyíti a polgári engedetlenségi akciókban részt vevők elbocsátását.

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.