A budapesti Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnázium két pedagógusa is a felmondás mellett döntött. Februárban tanítanak utoljára.
Újabb két budapesti tanár, ezúttal a 11. kerületi Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnázium pedagógusai mondtak fel az oktatási rendszer problémáira hivatkozva – számolt be róla a Magyar Hang.
Gábor Judit és Mihályi Fruzsina, az intézmény angol, magyar és történelem szakos pedagógusai Facebook-posztban tették közzé a döntésüket péntek délután.
Egy év küzdelem után úgy látjuk, a közalkalmazotti jogviszonyról történő lemondásunk az egyetlen helyes válasz, mely az oktatási rendszer ellen elkövetett ámokfutásra adható
– írják.
Mi, Gábor Judit és Mihályi Fruzsina, a Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnázium angol, magyar és történelem...
Posted by Fruzsi Mihályi on Friday, January 13, 2023
Elmondásuk szerint 2022 januárjában csatlakoztak először az országos pedagógussztrájkhoz, azóta pedig minden akcióban részt vettek, hiszen remélték, hogy ezek segíthetik „egy olyan élhetőbb oktatási rendszer létrejöttét, melyben diák, tanár és szülő egyaránt boldog és elégedett lehet.”
Mivel azonban az akciók eddig nem hoztak látható eredményeket, az érintett pedagógusok a felmondást látják az egyetlen megmaradt lehetőségnek, így 2023 februárjában befejezik a munkájukat a 11. kerületi iskolában.
Nehéz szívvel hoztuk meg a döntést, melyről az utolsó pillanatig reméltük, hogy nem kell meghoznunk. Nem szerettünk volna pályaelhagyókká válni, mégsem hagytak nekünk más lehetőséget
– zárják a bejegyzésüket.
Sorozatos lemondások?
Nem ők az egyetlenek, akik a pályaelhagyás mellett döntöttek az elmúlt hónapokban. A tanártüntetéseken rendszeresen felszólaló Sinkó Edit felmondásáról korábban már mi is beszámoltunk, de a Pintér Sándorral és Maruzsa Zoltánnal folytatott decemberi konzultációt követően az Eötvös József Gimnázium és a Karinthy Frigyes Gimnázium pedagógusai között is voltak, akik a pályaelhagyás mellett döntöttek.
Szintén decemberben, az elsők között mondott fel Hegyi Norbert, a soproni Lackner Kristóf Általános Iskola magyartanára is, aki a polgári engedetlenségi akciója után fenyegető levelet is kapott a Soproni Tankerületi Központtól.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
