„A kormány csak a munkabeszüntetésekre figyel, csak ez éri el az ingerküszöbét” – írja oldalán a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely január 23-tól egyhetes sztrájkot hirdet. A sztrájktörvény miatt rendhagyó megoldásokat is ajánlanak a tiltakozóknak.
„Felhívjuk a munkavállalókat, hogy ezen a héten tegyék le a munkát, csatlakozzanak a sztrájkhoz” – írják a nedolgozzingyen.hu oldalon, hozzátéve: azért január 23-án kezdődik a sztrájk, mert ekkor ér véget a nyolcadikosok középiskolai felvételije, tehát a munkabeszüntetés nem veszélyezteti a továbbtanulásukat.
„Azért nem egy napban, hanem egy hétben gondolkodunk, hogy a sztrájkfolyamat új erőre kapjon” – emelik ki, de azt is hozzáteszik, hogy a „kis sztrájk is több, mint ha nincs sztrájk”.
A sztrájktörvény azonban szűk keretek közé szorítja a munkabeszüntetést. „Ha az intézményvezető a sztrájk idejére tanítást rendel el, legyenek olyan időszakok az adott sztrájknapon, amikor nincs tanítás még 50%-ban sem. Ez úgy oldható meg, hogy ha pl. egy osztály hétfői órái közül az első hármat érinti a sztrájk, akkor ezek az órák ténylegesen elmaradnak és csak felügyelet van elrendelve. A tanórák 50%-át egy másik sztrájknapon tartjuk meg az aznapi 50%-kal, azaz ezen a másik napon az órát 100%-ban megtartva. Ez az óra is sztrájknak minősül statisztikailag, és még ki is kell fizetni” – áll a PDSZ oldalán.
Ha egy iskolában egész héten sztrájkolni szeretnének, akkor két hétre jelentsék be a sztrájkot, így a január 23-i héten valóban beszüntetik a munkát, csak a legalapvetőbb felügyeletet látják el, majd a következő héten normál munkarend szerint dolgoznak – de papíron ez is sztrájknak minősül, és ki is fizetik az akkor végzett munkát.
Ha az intézményvezető úgy dönt, hogy minden nap elrendeli a tanórák 50%-ának megtartását (érettségire felkészítés esetén a 100%-ot), a tanórára berendelt kollégák ne tartsanak teljes tanórát, hanem hagyják félbe az órát, és a maradék időben felügyeljenek. Fontos, hogy nem a pedagógusok, hanem a tanulók óraszámának 50%-ára írja elő a törvény, hogy azt meg kell tartani, következésképpen, elsősorban a nem sztrájkolókat kell beosztani ezek megtartására – kéri a szakszervezet.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
