Megérkezett a hideg, és sok iskolában már a minimális 18 fokot sem tudják tartani

A 14 év alatti diákokat fogadó iskolákban legalább 20, a középiskolákban minimum 18 foknak kellene lennie.

  • Tornyos Kata

Hétfőnként a legrosszabb a helyzet. Hétvégén teljesen letekerik a fűtést a termekben, és sokáig tart, amíg újra felmelegedik az épület – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke az iskolaépületek hőmérsékletéről a Napi.hu-nak.

Legalább 20 foknak kell lennie azokban az iskolákban, ahol 14 év alattiak is tanulnak, míg a középiskolákban csak 18 foknak, de a tankerületek feladata eldönteni, hogy maximum hány fok lehet a tantermekben.

Az alapítványi iskolák helyzete is egyre kilátástalanabb

Van olyan magániskola, ahol 350 millió forinttal növekedtek meg a költségek az energiaárak miatt. Hozzájárulást kérnek a szülőktől, hogy be tudják fizetni a számlákat, de azt mondták, hogy ha nem kapnak segítséget, akkor lehet, hogy online oktatásra kell átállniuk.

A Napi.hu-hoz eljutott egy levelezés, amely alapján egy tankerületi igazgató több pontból álló szabályozást küldött ki egy iskola vezetőjének. Például meghatározta, hogy maximum 1,5 percig lehet szellőztetni a szünetekben, és naponta többször kell ellenőrizni a hőmérsékletet, hogy véletlenül se üzemeljen több radiátor, mint amennyi mindenképp szükséges. Bár van, ahol ez sem egyszerű feladat, mert igazgatói utasításra beszedték a hőmérőket.

A munkajogi szabályokat is érdemes lenne megvizsgálni. Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője szerint az is elképzelhető, hogy a tanárok joggal tagadhatnák meg a munkát arra hivatkozva, hogy nem akarnak hideg épületben oktatni.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.