A bejelentés után nem sokkal az is kiderült, melyik három iskola érintett az ügyben.
Frissítés: Megvan, melyik iskolákból rúgták ki a tanárokat - van ahonnan, hat tanárt bocsátottak el
2022. december 1. hatállyal három fővárosi gimnázium nyolc pedagógusának szüntetik meg rendkívüli felmentéssel közalkalmazotti jogviszonyát
– közölte a Belügyminisztérium. A közleményük szerint az érintett tanárokat a munkáltatóik korábban tájékoztatták arról, hogy "a közalkalmazotti jogviszonyukból eredő lényeges kötelezettségeik szándékos, jelentős mértékben történő megszegésének és rendkívüli felmentésük jogalapjának tekintik amennyiben a munkájuk végzését - a tanítást - bármely okra hivatkozva jogellenesen megtagadják" - írja az MTI. Ez magyarra fordítva ez annyit jelent, a tankerületek korábban küldtek a polgári engedetlenségben résztvevő tanároknak egy fenyegető levelet, melyben azt írták, hogy ha ismét polgári engedetlenségben vesznek részt, azonnal felmenthetik őket.
A Belügyminisztérium ismét kiemelte, hogy ők "a diákok érdekeit helyezi mindenek elé". Azaz szerintük a tanárok "jogellenes munkamegtagadása" korlátozza a diákok "tankötelezettségének teljesítését és a művelődés alaptörvényben rögzített jogának gyakorlását" - áll a friss közleményben. Arról azonban nem esik szó, vajon a most elbocsátott tanárok hiánya hogyan befolyásolja majd a diákok fenti jogait.
A minisztériumi közleménye szerint, a tárcához érkezett összesítés alapján egyébként 2022. november 30-án további 24 pedagógus kap tájékoztatást intézményének vezetőjétől arról, milyen következményekkel jár a "munka jogellenes megtagadása".
Nem a most felmentett nyolc tanár az első, akit elbocsátottak. Korábban szintén polgári engedetlenségben résztvevő tanárokat rúgott ki a tankerület a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból. Az elbocsátott pedagógusok azóta egyéni pereskedés helyett pertársaságként fordulnak bírósághoz, mely előtt a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédei képviselik majd őket a jövőre induló perben.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
