Jövőre kezdődhet a Kölcsey-gimnázium kirúgott tanárainak pere

A keresetüket befogadta a törvényszék, de a kirúgott tanárok helyét még azóta sem töltötték be.

  • Eduline

Az elmaradt végkielégítésük, a felmondási időszakra járó fizetésük és kártérítés megítélését várják a bíróságtól - írja az ügyet kezelő Magyar Helsinki Bizottság. Az említett keresetben a tanárok alapjogi és munkaügyi érvekkel támasztották alá, miért volt jogellenes, diszkriminatív, aránytalan és szabálytalan az elbocsátásuk.

A bizottság szerint a tankerületi központ a legkevésbé sem a gyerekek jogainak védelmében járt el -ezt mutatja, hogy a kirúgott tanárok helyét még azóta sem töltötték be. Így most sokkal rosszabb ma a kölcseys diákoknak tanáraik nélkül, mint amelyen tanáraikkal együtt volna, még ha sztrájkolnának is.

Hozzáteszik, miközben például a kémiatanároknak országosan a 60 százaléka hiányzik (ez 2021-ben 2657 tanár volt), mások mellett mégis egy nagyon eredményes kémiatanárt rúgtak ki, aki ráadásul még osztályfőnöke volt egy érettségiző osztálynak is

A civil jogvédő egyesület megosztotta az anonimizált kereseteket is azért, hogy a jövőben hasonló helyzetbe kerülő pedagógusok és jogi képviselőik minél eredményebben pereskedhessenek a tankerületi központokkal szemben. Az öt tanár perének tárgyalása várhatóan a jövő év elején kezdődhet majd el a Fővárosi Törvényszéken.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.