A szakszervezetek képviselői délután három órától tárgyaltak a Belügyminisztériumban Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárral. A PSZ és a PDSZ többek között azonnali 45 százalékos béremelési követelésekkel érkezett a tárgyalásra, ezen felül azt szerették volna elérni, hogy heti 22 órára állítsák vissza a kötelező óraszámokat, illetve fizessék ki a helyettesítéseket.
Komjáthy Anna, a PDSZ választmányi tagja a tárgyalások után elmondta, a szakszervezetek továbbra is 45 százalékos azonnali béremelést szeretnének, az államtitkár azoban megint elmondta, amit már sokan korábban: amennyiben lesz megállapodás az Európai Unióval, fizetésemeléssel számolhatnak a tanárok. Azonban az is elhangzott a sztrájkbizottsági tárgyaláson, hogy
idén egyálalán nem lesz tanári béremelés, 45 százalék meg különösen nem.
A többi követelésben sem volt elmozdulás, arra egy „halvány ígéretet kaptak”, hogy a pedagógiai asszisztensek és az óvodai asszisztensek ne legyen beoszthatóak 40 órában.
Totyik Tamás, a PSZ alelnöke elmondta, ami az eddigiekkel szemben haladásnak számít, hogy nem 2027-ig, hanem 2025 januárjáig tervezi a kormány a pedagógusok fizetését a diplomás átlagkeresetek 80 százalékához emelni, a következő részletekben:
2023-ban 64,7 százaléka lenne a pedagógusok fizetése a diplomás átlagbérnek, 2024-ben körülbelül 72 százaléka, 2025-ben pedig meglenne a 80 százalék.
Az alelnök hozzátette, azt az államtitkár nem tudta megmondani, hogy 2023. január elsejétől pontosan milyen béremeléssel számolhatnak majd a tanárok. Komjáthy Anna szerint legrosszabb esetben 10 százalékkal kalkulálhatnak, az európai forrásokkal a legjobb esetben 20 százalék is lehet a jövő évi béremelés mértéke - ez a gyakorlatban azt jelentené szerinte, hogy az infláció miatt "nem csökkennek a tanárok fizetései, de nem is emelkednek".
A tárgyaláson elhangzott, hogy új bértáblát tervezne a kormány, ennek bevezetését azonban jogszabályokhoz kötik, ezt a kormány a parlamenten keresztül "nehézkesen tudja" elintézni. Mivel nagy eredményeket nem hozott a mai tárgyalás sem, a szakszervezetek elmondták, folytatják az akciókat: november 18-ra újabb országos sztrájknapot, november 26-ra pedig tüntetést hirdetnek. Illetve a tervek szerint november végén ismét leülnek majd tárgyalni a felek.
Már több mint egy éve folynak a tárgyalások
A két pedagógus-szakszervezet az előző sztrájknapon, október 26-án, jelentette be, hogy Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár tárgyalásra hívta őket november 7-re. Úgy vélték, ez többek között az október 23-ai, több tízezres tüntetés eredménye.
A mai egyébként a tizennegyedik tárgyalása a sztrájkbitottságnak, a szakszervezetek több mint egy éve próbálnak egyeztetni a kormánnyal, a sztrájkköveteléseik a következők:
- Idei, legalább 45%-os béremelés a pedagógusoknak,
- 130%-os emelés a közalkalmazotti bértábla béreire a nem pedagógus-munkakörökben,
- a heti 22 óra kötelező óraszám visszaállítása és a helyettesítések, túlórák kifizetése,
- a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek legfeljebb heti 35 órát legyenek beoszthatók gyermek- vagy tanulócsoportban önállóan végzendő gyermekfelügyeletre (nem pedig teljes munkaidőben).
Legutóbb a tanév kezdete előtt, augusztus 30-án ültek asztalhoz a felek, ám a megbeszélés eredménytelenül zárult, akkor csak azokat az ígéreteket kapták meg a szakszervezeti vezetők, amelyek azóta többször elhangoztak: ha sikerült megállapodni az Európai Bizottsággal, 2027-re a diplomás átlagbér 80 százalékára emelkedik majd az átlagos pedagógusbér.
Ezzel kapcsolatban október közepén Gulyás Gergely azt mondta, 2025-re bruttó 777 ezer forintos pedagógus-átlagbérrel számol a kormány és az Európai Bizottság. Ez azt jelenti, hogy ha sikerült megállapodni az Európai Unióval, 2023-ban 20,8 százalékkal, 2024-ben (a jelenlegi bérekhez képest) 25 százalékkal, 2025-ben pedig további 29-30 százalékkal emelik majd a pedagógusok bérét.
