Újra tárgyalóasztalhoz ült a két nagy pedagógus-szakszervezet a kormánnyal. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) és Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) képviselői hétfő délután Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárral egyeztettek. De nem sokra jutottak.
A szakszervezetek képviselői délután három órától tárgyaltak a Belügyminisztériumban Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárral. A PSZ és a PDSZ többek között azonnali 45 százalékos béremelési követelésekkel érkezett a tárgyalásra, ezen felül azt szerették volna elérni, hogy heti 22 órára állítsák vissza a kötelező óraszámokat, illetve fizessék ki a helyettesítéseket.
Komjáthy Anna, a PDSZ választmányi tagja a tárgyalások után elmondta, a szakszervezetek továbbra is 45 százalékos azonnali béremelést szeretnének, az államtitkár azoban megint elmondta, amit már sokan korábban: amennyiben lesz megállapodás az Európai Unióval, fizetésemeléssel számolhatnak a tanárok. Azonban az is elhangzott a sztrájkbizottsági tárgyaláson, hogy
idén egyálalán nem lesz tanári béremelés, 45 százalék meg különösen nem.
A többi követelésben sem volt elmozdulás, arra egy „halvány ígéretet kaptak”, hogy a pedagógiai asszisztensek és az óvodai asszisztensek ne legyen beoszthatóak 40 órában.
Totyik Tamás, a PSZ alelnöke elmondta, ami az eddigiekkel szemben haladásnak számít, hogy nem 2027-ig, hanem 2025 januárjáig tervezi a kormány a pedagógusok fizetését a diplomás átlagkeresetek 80 százalékához emelni, a következő részletekben:
2023-ban 64,7 százaléka lenne a pedagógusok fizetése a diplomás átlagbérnek, 2024-ben körülbelül 72 százaléka, 2025-ben pedig meglenne a 80 százalék.
Az alelnök hozzátette, azt az államtitkár nem tudta megmondani, hogy 2023. január elsejétől pontosan milyen béremeléssel számolhatnak majd a tanárok. Komjáthy Anna szerint legrosszabb esetben 10 százalékkal kalkulálhatnak, az európai forrásokkal a legjobb esetben 20 százalék is lehet a jövő évi béremelés mértéke - ez a gyakorlatban azt jelentené szerinte, hogy az infláció miatt "nem csökkennek a tanárok fizetései, de nem is emelkednek".
A tárgyaláson elhangzott, hogy új bértáblát tervezne a kormány, ennek bevezetését azonban jogszabályokhoz kötik, ezt a kormány a parlamenten keresztül "nehézkesen tudja" elintézni. Mivel nagy eredményeket nem hozott a mai tárgyalás sem, a szakszervezetek elmondták, folytatják az akciókat: november 18-ra újabb országos sztrájknapot, november 26-ra pedig tüntetést hirdetnek. Illetve a tervek szerint november végén ismét leülnek majd tárgyalni a felek.
Már több mint egy éve folynak a tárgyalások
A két pedagógus-szakszervezet az előző sztrájknapon, október 26-án, jelentette be, hogy Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár tárgyalásra hívta őket november 7-re. Úgy vélték, ez többek között az október 23-ai, több tízezres tüntetés eredménye.
A mai egyébként a tizennegyedik tárgyalása a sztrájkbitottságnak, a szakszervezetek több mint egy éve próbálnak egyeztetni a kormánnyal, a sztrájkköveteléseik a következők:
Legutóbb a tanév kezdete előtt, augusztus 30-án ültek asztalhoz a felek, ám a megbeszélés eredménytelenül zárult, akkor csak azokat az ígéreteket kapták meg a szakszervezeti vezetők, amelyek azóta többször elhangoztak: ha sikerült megállapodni az Európai Bizottsággal, 2027-re a diplomás átlagbér 80 százalékára emelkedik majd az átlagos pedagógusbér.
Ezzel kapcsolatban október közepén Gulyás Gergely azt mondta, 2025-re bruttó 777 ezer forintos pedagógus-átlagbérrel számol a kormány és az Európai Bizottság. Ez azt jelenti, hogy ha sikerült megállapodni az Európai Unióval, 2023-ban 20,8 százalékkal, 2024-ben (a jelenlegi bérekhez képest) 25 százalékkal, 2025-ben pedig további 29-30 százalékkal emelik majd a pedagógusok bérét.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
