Fűtési- és Covid-szabályok az iskolákban, komoly könnyítés az egyetemeken: a hét hírei

Az általános iskolákban legalább 20, a középiskolákban minimum 18 fok lesz - megvannak a szabályok. Megjelent az egyetemi átsorolások szabálya, és sikerült megmenteni a Facebookon segítséget kérő budapesti iskolát. Összeszedtük a hét legfontosabb oktatási híreit.

Eduline

Több tízezer diákot tesztelnek jövő héttől az iskolákban, indulnak a "kísérleti" mérések

Idén először „kísérleti bementi mérésekben” vesznek majd részt az általános- és középiskolások, az online teszteket szinte az összes évfolyamnak ki kell töltenie. Matematikai, szövegértést mérő és természettudományos feladatsorokat is kapnak majd a diákok. Itt vannak a részletek.

Döntött a kormány: az általános iskolákban legalább 20, a középiskolákban minimum 18 fok lesz

Van, ahol 60, máshol 100 ezer forint körüli összegért kínálnak felvételi előkészítőket a nyolcadikosoknak

Elindult a felvételi szezon, egyre több középiskola hozza nyilvánosságra az induló osztályok listáját, a felvételi pontszámítási szabályait. Ezekben a hetekben kezdődnek a januári központi felvételi vizsgára felkészítő tanfolyamok is - megnéztük, ezekért mennyit kell fizetni. Mutatjuk a részleteket.

Egyetemi felvételi: minden, amit a minimumponthatárokról most és jövőre tudni kell

A felvételi átalakításával a minimumponthatárok szabálya is változik. Összeszedtük a legfontosabb szabályokat, és azt is, mire kell figyelnie annak, aki 2023-ban felvételizik majd egyetemre.

Tizenegy magyar középiskolás került be idén a cambridge-i egyetemre, ahol évek óta saját diákszervezetük is van

Az ELTE új tömbjének megépítését és több egyetemi campus felújítását is elhalasztotta a kormány

Egy friss kormánydöntés után több egyetemi beruházás - kampuszfelújítás, új épületek felhúzása - is leáll, és még bővülhet a lista.

Komoly könnyítést kaptak az egyetemisták, kevesebben veszíthetik államilag támogatott helyüket

Több ezer hallgató jár jól az átsorolási szabályok átírásával – derül ki azokból a tájékoztatókból, amelyeket az egyetemek hoztak nyilvánosságra az elmúlt hetekben. Ettől a tanévtől ugyanis nem a minisztérium, hanem maguk a felsőoktatási intézmények dönthetnek arról, milyen teljesítményt várnak el a hallgatóktól az ingyenes oktatásért „cserébe”.

Szeptember végén kiderül, mire adnak majd pluszpontokat 2024-től az egyetemek és főiskolák

2024-től teljesen átalakítják az egyetemi-főiskolai felvételi pontszámítási szabályait – például az intézmények dönthetnek arról, mire adnak pluszpontokat. A teljes cikket itt nézhetitek meg.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás

Kollégiumi férőhelyekről, ösztöndíjakról és az egyetemisták megélhetéséről egyeztetett Lannert Judit a hallgatói szervezetekkel

Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.

Felsőoktatás

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás

Egyetemi felvételi 2027–2028: megvan, hogyan számolják majd a pontokat

Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.

Díjazták azokat a diákokat, akik 4,8-as átlaguk mellett a sportban is kiemelkedően teljesítettek

Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.