2024-től teljesen átalakítják az egyetemi-főiskolai felvételi pontszámítási szabályait – például az intézmények dönthetnek arról, mire adnak pluszpontokat.
„Az egyetemeknek szeptember végéig kell közzétenniük, hogy a felvételi során mire adnak 100 pontot” – közölte a Facebookon a Kulturális és Innovációs Minisztérium.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, 2024-től átalakul a felvételi pontszámítási rendszere. Továbbra is maximum 500 pontot lehet majd szerezni, de nem lesz minden szakon kötelező az emelt szintű érettségi, nem lesz központilag meghúzott minimumponthatár (amely eddig az alap- és az osztatlan szakokon 280 volt), nem kötelező pontot számolni a természettudományos tárgyak középiskolai jegyeiből.
A többletpontok rendszere is teljesen átalakul, 2024-től az egyetemek és főiskolák dönthetnek arról, mire adnak pluszpontokat. Az emelt szintű érettségi, a nyelvvizsga, a különböző versenyeredmények, az esélyegyenlőségi jogcím mellett figyelembe vehetik például a munkatapasztalatot, a felvételi vizsga eredményét vagy különböző teszteredményeket is.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
