Az ELTE új tömbjének megépítését és több egyetemi campus felújítását is elhalasztotta a kormány

Egy friss kormánydöntés után több egyetemi beruházás - kampuszfelújítás, új épületek felhúzása - is leáll, és még bővülhet a lista.

  • Csik Veronika

Többek között leáll a Debreceni Egyetem Műszaki és Mérnöki Karának és a Természettudományi épületének felújítása, az Eötvös Loránd Tudományegyetem lágymányosi tömbjénél tervezett új épületszárny megépítése, az ELTE Trefort-kerti kampuszának infrastrukturális fejlesztése, és a Semmelweis Egyetem egyik osztályának fejlesztése is. De leáll a Szegedi Tudományegyetem Atlétikai Centrumának kivitelezése, a Testnevelési Egyetem Alkotás utcai tömbjének kampuszfejlesztése is.

Egy friss tízoldalas dokumentumban, melyet Csepreghy Nándor, az Építési és Beruházási Minisztérium parlamenti államtitkára osztott meg, több egyetemet is érintő, korábban tervezett vagy már futó beruházásnak is megálljt parancsoltak. A listában szereplő 284 tételről "eddig", azaz szeptember 19-ig döntött a kormány, így a jóváhagyottan meg nem valósuló fejlesztéseket tartalmazza, ez viszont még bővülhet is.

Pedig nagyon várták

Mind az ELTE, mind a Testnevelési Egyetem fejlesztését is – évekkel vagy hónapokkal ezelőtt – beharangozták az intézmények. A lágymányosi campuson már 2019-ben szó volt az új tömb megépítéséről, többek között egy molekuláris biomarker laboratóriumot terveztek, de helyet kaptak volna az ELTE és a Műegyetem közös biotechnológiai mesterképzésének oktatási egységei, új hallgatói közösségi teret, nemzetközi tanulmányi központot, éttermet és konyhát is kialakítottak volna. Pontosabban: kialakítanak majd, ha ismét elindulnak a fejlesztések.

A Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem is felkerült a listára, amely új épületet kap az Alkotás utcában. Ám a dokumentumban szerepel egy olyan sor is, hogy "a Testnevelési Egyetem kampuszfejlesztése".

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.