A strasbourgi bírósághoz fordult a sztrájkjog kiüresítése miatt a két nagy pedagógus-szakszervezet, ebben a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segíti őket.
A Magyar Helsinki Bizottság azt írja, a kormány rendeletileg úgy alakította a kötelező szabályokat, hogy lényegében még a diákok se vegyék észre, ha tanáraik sztrájkolnának a jobb munkakörülményekért. A mostani polgári engedetlenségi akciójukba maga a kormány hajszolta bele a pedagógusokat.
Kiemelik: a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete az Alkotmánybírósághoz fordult, de az érdemben nem vizsgálta a problémát, a bizottság szerint „mondvacsinált okokra hivatkozva” utasította el a panaszukat. A szakszervezetek kimerítették az összes hazai jogorvoslatot. Így most a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ segítségével a strasbourgi bírósághoz fordultak.
Hozzáteszik azt is, hogy a sztrájkjog alapjog, amelyet az Emberi Jogok Európai Egyezménye is véd, ezt a jogintézményt az állam nem üresítheti ki, nem veheti el önkényesen.
„A kormány nem léphet a bíróság helyére sem, mert jogállamban a vitás kérdések eldöntése a bírák dolga, nem pedig az egyik peres félé. Ezen túl gond van a rendeleti jogkorlátozás arányosságával is. A strasbourgi bíróság gyakorlata csak azokat a korlátozásokat tekinti elfogadhatónak a sztrájkjognál, ahol létfontosságú szolgáltatásokat nyújtó dolgozóktól zárják el jogszabállyal a munkabeszüntetés nyomásgyakorló eszközét, de még ebben az esetben is vizsgálni kell, hogy a korlátozás arányos-e. A tanár létfontosságú munkát végez, de azt senki sem állíthatja, hogy emberek életét vagy egészségét az veszélyeztetné azzal, ha pár órát, napokat vagy akár heteket is sztrájkolna” – írják.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Idén kevesebb gyerek tért vissza az óvodákba, illetve kezdte meg első óvodai évét, mint tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen 319 ezer óvodás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési évet, csaknem hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
