Maruzsa Zoltántól: „a polgári engedetlenség a hatályos jogszabályban ismeretlen tiltakozási eszköz”

A köznevelésért felelős államtitkár levelében arra kéri a tanári szakszervezetek vezetőit, hogy ne támogassák a polgári engedetlenségi mozgalmakat, mert törvénytelen, de kitért a diákok értékrendjére is.

  • Csik Veronika

Maruzsa Zoltán tegnapi levelét osztotta meg Facebookon a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), melyben a köznevelési államtitkár arra kéri a tanárokat,

a jogszabályellenes magatartást, a tanulók erkölcsi értékrendjét negatívan befolyásoló, törvénytelen kezdeményezést ne támogassák.

Az államtitkár azt is kifejti, hogy a polgári enegedetlenésg a hatályos jogszabályban ismeretlen tiltakozási eszköz. Alkalmazás pedig felveti a kérdést, "milyen erkölcsi alapokon állnak a tanítani és tanítanak azok a pedagógusok, akik önmaguk sem tartják be a rájuk vonatkozó szabályokat."

Maruzsa Zoltán szerint az írott normák figyelmen kívül hagyása jó eséllyel arra ösztönzi a „kialakult értékrenddel nem rendelkező diákokat”, hogy a jövőben „mérlegelés tárgyává tegyék, milyen iskolai előírásokat kell betartaniuk és melyeket sem”.

A tanév előtt még tárgyaltak

„Elsején kockás ing, másodikán tüntetés, és egyébként pedig munkabeszüntetés” – így foglalta össze a következő napok programját a két nagy pedagógus-szakszervezet és a kormány keddi tárgyalása után a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének országos választmányi tagja. Az újabb egyeztetés is sikertelenül zárult, semmiről nem állapodtak meg.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.