A hetedikben, kilencedikben és tizenegyedikben tanulók sem maradnak ki az új mérésekből

Idén több új, országos méréssel bővül a diákok tanéve, jóformán alig lesz olyan évfolyam, ahol ne szerveznének "be- vagy kimeneti" méréseket.

  • Eduline

A 7., 9., 11. évfolyamon tanulók az úgynevezett kimeneti mérésben érintett évfolyamok lesznek - derül ki az Oktatási Hivatal 2022/23-as országos mérésekről összeállított tájékoztatójából.

Emellett teljesen új, úgynevezett „kísérleti bemeneti méréssel” tesztelik idén ősszel a negyedikes és az ötödikes diákok szövegértési és matematikai képességeit, de a hatodikosokra, a nyolcadikosokra és a tizedikesekre is vár egy teszt szeptemberben-októberben. A bemeneti mérésekre 2022. szeptember 26. és november 30. között, a kimeneti mérésekre 2023. március 6. és június 9. kerül sor.

Mi az a kimeneti mérés?

A diákoknak idén több "tárgyból" - matek, szövegértés, természettudomány vagy idegen- vagy célnyelv - is szerveznek méréseket. Aki az őszi bemeneti mérésen részt vesz, annak tavasszal a kimeneti mérésen is meg kell írnia egy dolgozatot.

A mérés során a tanulók egy számukra egyedileg meghatározott, véletlenszerűen kiosztott tesztváltozatot kapnak - írja az OH, a feladatokat (hasonlóan a 2022-es digitális kompetenciamérésekhez) most is online kell majd megírni.

A mérések végleges eredményekhez az adott tanuló eredményén kívül az egyes tesztváltozatokon, illetve feladatokon elért összes tanulói eredményt is figyelembe veszik majd. Az iskola és a szülők a mérési azonosító alapján ismerhetik majd meg az eredményeket. Ez az eredmény ugyanakkor nem ér majd érdemjegyet - teszi hozzá a hivatal.

 

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.