Négy magyar egyetem a friss világrangsorban, új felmérések jönnek az iskolákban: a hét hírei

Az új tanévben már a negyedikesek és az ötödikesek képességeit is felmérik majd az iskolában, négy magyar egyetem került fel a sanghaji felsőoktatási világrangsorra, nemzetközi versenyeken szereztek érmeket magyar diákok. A hét oktatási hírei közül szemezgettünk.

  • Eduline

Újabb méréseket tartanak idén ősszel

Pénteken írtuk meg, hogy idén ősszel a negyedikesek és az ötödikesek szövegértési és matematikai képességeit is tesztelik majd – ez az úgynevezett „kísérleti bemeneti mérés”. A hatodikosok, a nyolcadikosok és a tizedikesek is kitöltenek majd szeptemberben-októberben egy-egy tesztet. A mérésről korábban már beszélt Pintér Sándor belügyminiszter, most azonban már megvannak a feladattípusok és az időpontok is. A teljes cikket itt olvashatjátok el.

A szülők többsége szerint szükség van házi feladatra

Legalábbis ez derült ki az IDEA Intézet reprezentatív kutatásából, amelynek eredményeit elsőként az Eduline közölte. A megkérdezett szülők 58 százaléka szerint lecke kell, „nekem is volt, mindig is így volt”. A kutatók egyébként három másik kérdést is feltettek a szülőknek, akik arról is elmondhatták a véleményüket, hogy kinek kell döntenie a továbbtanulásról. Cikkünket itt olvashatjátok el.

Nemzetközi versenyeken szereztek érmeket magyar diákok

Ezen a héten két versenyeredményről is beszámoltunk. A magyar csapat ezüstérmet nyert angol mint idegen nyelv kategóriában a 2022-es World Schools Debating Championship (WSDC) világbajnokságon - ez a középiskolások legrangosabb vitaversenye. Részleteket itt találtok.

A Nemzetközi Informatikai Diákolimpiáról is éremmel tértek haza a magyar diákok. Molnár István Ádám, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium kilencedikes diákja ezüstérmes, Czanik Pál, a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium diákja bronzérmes lett – jelentette be a Facebookon a Neumann János Számítógéptudományi Társaság.

Állami segítséget kérnek a Waldorf-iskolák és -óvodák

A Waldorf-iskolák és -óvodák rezsije az eddigi 300 millió forint helyett 2,3 milliárd lehet, ezt az összeget azonban saját erőből nem tudják kigazdálkodni – erről beszélt szerdán az RTL híradójának a Magyar Waldorf Szövetség ügyvezetője. Állami segítséget kérnek, és támogatókat is keresnek, a tandíjakon ugyanis nem akarnak emelni, az intézményekben tanuló diákok szociális helyzete ugyanis vegyes.

Az óbudai Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium is jelezte, hogy az eddigi 5,5 millió forintos gázszámla helyett a következő tanévben – a jelenlegi díjszabás mellett – 58 milliósat fizethetnek. Levelet küldtek a szülőknek, hogy felmérjék, hányan tudnának egy egyszeri, 101 ezer forintos támogatással hozzájárulni az iskola villany- és fűtésszámlájához.

Négy magyar egyetem az ARWU-rangsorban

Kedden az is kiderült, hogy négy magyar egyetem került fel a híres sanghaji felsőoktatási rangsorra, dén négy magyar egyetem került fel az Academic Ranking of World Universities (ARWU) rangsorára, közismert nevén a sanghaji felsőoktatási listára. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem a 601-700., a Szegedi Tudományegyetem a 701-800., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a 901-1000. kategóriában végzett. Cikkünket itt olvashatjátok el.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.