Az új tanévben már a negyedikesek és az ötödikesek képességeit is felmérik majd az iskolában, négy magyar egyetem került fel a sanghaji felsőoktatási világrangsorra, nemzetközi versenyeken szereztek érmeket magyar diákok. A hét oktatási hírei közül szemezgettünk.
Újabb méréseket tartanak idén ősszel
Pénteken írtuk meg, hogy idén ősszel a negyedikesek és az ötödikesek szövegértési és matematikai képességeit is tesztelik majd – ez az úgynevezett „kísérleti bemeneti mérés”. A hatodikosok, a nyolcadikosok és a tizedikesek is kitöltenek majd szeptemberben-októberben egy-egy tesztet. A mérésről korábban már beszélt Pintér Sándor belügyminiszter, most azonban már megvannak a feladattípusok és az időpontok is. A teljes cikket itt olvashatjátok el.
A szülők többsége szerint szükség van házi feladatra
Legalábbis ez derült ki az IDEA Intézet reprezentatív kutatásából, amelynek eredményeit elsőként az Eduline közölte. A megkérdezett szülők 58 százaléka szerint lecke kell, „nekem is volt, mindig is így volt”. A kutatók egyébként három másik kérdést is feltettek a szülőknek, akik arról is elmondhatták a véleményüket, hogy kinek kell döntenie a továbbtanulásról. Cikkünket itt olvashatjátok el.
Nemzetközi versenyeken szereztek érmeket magyar diákok
Ezen a héten két versenyeredményről is beszámoltunk. A magyar csapat ezüstérmet nyert angol mint idegen nyelv kategóriában a 2022-es World Schools Debating Championship (WSDC) világbajnokságon - ez a középiskolások legrangosabb vitaversenye. Részleteket itt találtok.
A Nemzetközi Informatikai Diákolimpiáról is éremmel tértek haza a magyar diákok. Molnár István Ádám, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium kilencedikes diákja ezüstérmes, Czanik Pál, a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium diákja bronzérmes lett – jelentette be a Facebookon a Neumann János Számítógéptudományi Társaság.
Állami segítséget kérnek a Waldorf-iskolák és -óvodák
A Waldorf-iskolák és -óvodák rezsije az eddigi 300 millió forint helyett 2,3 milliárd lehet, ezt az összeget azonban saját erőből nem tudják kigazdálkodni – erről beszélt szerdán az RTL híradójának a Magyar Waldorf Szövetség ügyvezetője. Állami segítséget kérnek, és támogatókat is keresnek, a tandíjakon ugyanis nem akarnak emelni, az intézményekben tanuló diákok szociális helyzete ugyanis vegyes.
Az óbudai Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium is jelezte, hogy az eddigi 5,5 millió forintos gázszámla helyett a következő tanévben – a jelenlegi díjszabás mellett – 58 milliósat fizethetnek. Levelet küldtek a szülőknek, hogy felmérjék, hányan tudnának egy egyszeri, 101 ezer forintos támogatással hozzájárulni az iskola villany- és fűtésszámlájához.
Négy magyar egyetem az ARWU-rangsorban
Kedden az is kiderült, hogy négy magyar egyetem került fel a híres sanghaji felsőoktatási rangsorra, dén négy magyar egyetem került fel az Academic Ranking of World Universities (ARWU) rangsorára, közismert nevén a sanghaji felsőoktatási listára. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem a 601-700., a Szegedi Tudományegyetem a 701-800., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a 901-1000. kategóriában végzett. Cikkünket itt olvashatjátok el.
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
