Annak ellenére, hogy még javában tart a nyári szünet, sűrű hét volt július utolsó hete az oktatásban: eltörölték az egyetemi nyelvvizsga-követelményeket, átalakul az egyetemi felvételi rendszer, elindult a pótfelvételi és megjelent a hónapok óta várt tanév rendje is. Összeszedtük a legfontosabb eseményeket és döntéseket.
Megjelent a várva várt tanév rendje
Mikor kezdődik és meddig tart a 2022/2023-as tanév? Mikor lesz az őszi, a téli és a tavaszi szünet? És mikor kezdődik az őszi és a tavaszi érettségi szezon, mikor tartják a központi középiskolai felvételit és a kompetenciaméréseket? Végre nyilvánosságra hozták a következő tanév rendjéről szóló jogszabályt - mutatjuk a legfontosabb dátumokat.
Bejelentette a minisztérium: átalakítják az egyetemi felvételi rendszerét
Csák János Facebookon közölte: 2024 őszétől átalakítják a felsőoktatási felvételi rendszert, és megszüntetik a nyelvvizsga-kötelezettséget is. Ez utóbbi döntés azonban érinti a korábban "bennragadt" diplomákat is, amiket a rendelet hatálybalépését követően alapvetően kiadhatnak az egyetemek.
Saját döntésével megy szembe, és a nyelvoktatásnak is ad egy pofont a kormány a nyelvvizsgaszabályok átírásával
Még nehezebb helyzetbe kerülhet a nyelvoktatási piac az egyetemi-főiskolai nyelvvizsgaszabályok felpuhítása miatt, pedig a járvány, a 2020-as és 2021-es nyelvvizsga-amnesztia és a katatörvény miatt eddig sem volt könnyű dolguk a vizsgaközpontoknak és a nyelviskoláknak. A döntés ráadásul rossz hatással lesz a társadalomra, az ország gazdaságára és a munkaerőpiacra is. Rozgonyi Zoltánnal készült interjúnkat itt olvashatjátok el.
Elindult a pótfelvételi - jelentkezni augusztus 5-ig lehet. Itt olvashatjátok el a legfontosabb szabályokat.
Sok tanári szakpárt el sem tudnak indítani az egyetemek, olyan kevés volt a jelentkező
Bár a pótfelvételin még jó néhány hallgató bejuthat a képzésekre, az már most biztos, hogy nem hemzsegnek majd tanárszakos hallgatók az egyetemeken szeptembertől. Sok szakpárt el sem tudnak indítani az alacsony jelentkezői létszám miatt.
A magyar kormány is elfogadta: a pedagógusbéreket diplomás átlagbér 80 százalékára kell emelni - a részleteket itt olvashatjátok el.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
