Megjelent a következő tanév rendje, átalakítják a felvételi rendszert: a hét hírei egy helyen

Annak ellenére, hogy még javában tart a nyári szünet, sűrű hét volt július utolsó hete az oktatásban: eltörölték az egyetemi nyelvvizsga-követelményeket, átalakul az egyetemi felvételi rendszer, elindult a pótfelvételi és megjelent a hónapok óta várt tanév rendje is. Összeszedtük a legfontosabb eseményeket és döntéseket.

  • Csik Veronika

Megjelent a várva várt tanév rendje

Mikor kezdődik és meddig tart a 2022/2023-as tanév? Mikor lesz az őszi, a téli és a tavaszi szünet? És mikor kezdődik az őszi és a tavaszi érettségi szezon, mikor tartják a központi középiskolai felvételit és a kompetenciaméréseket? Végre nyilvánosságra hozták a következő tanév rendjéről szóló jogszabályt - mutatjuk a legfontosabb dátumokat.

Bejelentette a minisztérium: átalakítják az egyetemi felvételi rendszerét

Csák János Facebookon közölte: 2024 őszétől átalakítják a felsőoktatási felvételi rendszert, és megszüntetik a nyelvvizsga-kötelezettséget is. Ez utóbbi döntés azonban érinti a korábban "bennragadt" diplomákat is, amiket a rendelet hatálybalépését követően alapvetően kiadhatnak az egyetemek.

Saját döntésével megy szembe, és a nyelvoktatásnak is ad egy pofont a kormány a nyelvvizsgaszabályok átírásával

Még nehezebb helyzetbe kerülhet a nyelvoktatási piac az egyetemi-főiskolai nyelvvizsgaszabályok felpuhítása miatt, pedig a járvány, a 2020-as és 2021-es nyelvvizsga-amnesztia és a katatörvény miatt eddig sem volt könnyű dolguk a vizsgaközpontoknak és a nyelviskoláknak. A döntés ráadásul rossz hatással lesz a társadalomra, az ország gazdaságára és a munkaerőpiacra is. Rozgonyi Zoltánnal készült interjúnkat itt olvashatjátok el.

Elindult a pótfelvételi - jelentkezni augusztus 5-ig lehet. Itt olvashatjátok el a legfontosabb szabályokat.

Sok tanári szakpárt el sem tudnak indítani az egyetemek, olyan kevés volt a jelentkező

Bár a pótfelvételin még jó néhány hallgató bejuthat a képzésekre, az már most biztos, hogy nem hemzsegnek majd tanárszakos hallgatók az egyetemeken szeptembertől. Sok szakpárt el sem tudnak indítani az alacsony jelentkezői létszám miatt.

A magyar kormány is elfogadta: a pedagógusbéreket diplomás átlagbér 80 százalékára kell emelni - a részleteket itt olvashatjátok el.

Ilyenek lesznek a 2022-es gólyatáborok: hol buliznak az ELTE-sek, a BME-sek vagy a miskolci elsőévesek?

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.