A rendvédelmi dolgozók bére emelkedett, az oktatásban dolgozók is várják a "normális" bérrendezést - a két szektor ugyanis ugyanazon minisztérium alá tartozik.
A beígért háromszor tíz százalékos emelés első részletét már rég elvitte az infláció - mondta az RTL Híradójának Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke.
A tanárok nem sajnálják a rendvédelmi dolgozóktól a béremelést, de elvárják, hogy a belügyminiszter legalább ilyen hatékonyan képviselje az ő ügyüket is - emelte ki.
Az oktatásban dolgozók nem fogadják el a kormány magyarázatát, miszerint a háborús infláció miatt nincs lehetőség a szektor bérrendezésére, az ország vezetése ugyanis évekkel ezelőtt sem nyúlt a tanárok alapbéréhez - tette hozzá. Az érdekképviselet szerint azonnali, legalább 45 százalékos béremeléssel lehetne javítani a helyzeten. Erről (és sok más kérdésről is) a szakszervezetek augusztusban tárgyalnak újra az oktatási államtitkárral.
Közben fogynak a tanárok
Jelenleg is több ezer pedagógust keresnek az iskolák és az óvodák, a betöltetlen állások száma a tanév vége óta csak emelkedett. Sok iskola már nem csak a közszféra állásportálján próbálja megtalálni a leendő tanárokat a tanévkezdésig: felpörögtek a Facebook-posztok, állásportálok és az alternatív megoldások.
A napokban bejárta a netet az egyik budapesti iskola hirdetése, amiben megdöbbentő őszinteséggel keresnek technikatanárt.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
