Olyan fizetésemelést szeretnének a tanárok is, mint amilyet a rendvédelmi dolgozók kaptak

A rendvédelmi dolgozók bére emelkedett, az oktatásban dolgozók is várják a "normális" bérrendezést - a két szektor ugyanis ugyanazon minisztérium alá tartozik.

  • Csik Veronika

A beígért háromszor tíz százalékos emelés első részletét már rég elvitte az infláció - mondta az RTL Híradójának Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke.

A tanárok nem sajnálják a rendvédelmi dolgozóktól a béremelést, de elvárják, hogy a belügyminiszter legalább ilyen hatékonyan képviselje az ő ügyüket is - emelte ki.

Az oktatásban dolgozók nem fogadják el a kormány magyarázatát, miszerint a háborús infláció miatt nincs lehetőség a szektor bérrendezésére, az ország vezetése ugyanis évekkel ezelőtt sem nyúlt a tanárok alapbéréhez - tette hozzá. Az érdekképviselet szerint azonnali, legalább 45 százalékos béremeléssel lehetne javítani a helyzeten. Erről (és sok más kérdésről is) a szakszervezetek augusztusban tárgyalnak újra az oktatási államtitkárral.

Közben fogynak a tanárok

Jelenleg is több ezer pedagógust keresnek az iskolák és az óvodák, a betöltetlen állások száma a tanév vége óta csak emelkedett. Sok iskola már nem csak a közszféra állásportálján próbálja megtalálni a leendő tanárokat a tanévkezdésig: felpörögtek a Facebook-posztok, állásportálok és az alternatív megoldások.

A napokban bejárta a netet az egyik budapesti iskola hirdetése, amiben megdöbbentő őszinteséggel keresnek technikatanárt.

 

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.