A rendvédelmi dolgozók bére emelkedett, az oktatásban dolgozók is várják a "normális" bérrendezést - a két szektor ugyanis ugyanazon minisztérium alá tartozik.
A beígért háromszor tíz százalékos emelés első részletét már rég elvitte az infláció - mondta az RTL Híradójának Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke.
A tanárok nem sajnálják a rendvédelmi dolgozóktól a béremelést, de elvárják, hogy a belügyminiszter legalább ilyen hatékonyan képviselje az ő ügyüket is - emelte ki.
Az oktatásban dolgozók nem fogadják el a kormány magyarázatát, miszerint a háborús infláció miatt nincs lehetőség a szektor bérrendezésére, az ország vezetése ugyanis évekkel ezelőtt sem nyúlt a tanárok alapbéréhez - tette hozzá. Az érdekképviselet szerint azonnali, legalább 45 százalékos béremeléssel lehetne javítani a helyzeten. Erről (és sok más kérdésről is) a szakszervezetek augusztusban tárgyalnak újra az oktatási államtitkárral.
Közben fogynak a tanárok
Jelenleg is több ezer pedagógust keresnek az iskolák és az óvodák, a betöltetlen állások száma a tanév vége óta csak emelkedett. Sok iskola már nem csak a közszféra állásportálján próbálja megtalálni a leendő tanárokat a tanévkezdésig: felpörögtek a Facebook-posztok, állásportálok és az alternatív megoldások.
A napokban bejárta a netet az egyik budapesti iskola hirdetése, amiben megdöbbentő őszinteséggel keresnek technikatanárt.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
