Igaz, nem az utóbbi években, hanem 2013 és 2017 között, de a Belügyminisztérium szerint ez is egy olyan siker, amit 2022-ben ki kell emelni, ha a pedagógusbérekről van szó.
A kormány mindig prioritásként kezelte, hogy egységes alapon működő, a pedagógustevékenységet elismerő, értékálló és egyre több pedagógusra kiterjedő bérezési rendszert teremtsen - kezdte írásbeli kérdésre adott válaszát Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára. Mindezt Kanász-Nagy Máté LMP-s országgyűlési képviselő kérdésére válaszolta, aki arra volt kíváncsi: "mire lesz elég a 9%-kal megemelt oktatásfinanszírozás"?
Az államtitkár szerint a fenti állítást bizonyítja az is, hogy elsőként a tanároknál indítottak többlépcsős béremelést. "Ennek jegyében 2013-tól 2017-ig négy lépcsőben átlagosan 50%-kal emelkedtek a pedagógusbérek.
Az OECD adatok alapján 2013 és 2017 között nálunk nőttek a legjobban a pedagógusbérek" - tette hozzá.
Rétvári Bence hozzátette, a "pedagógusok munkája iránti megbecsülés jeleként" Orbán Viktor június 27-én, parlamenti felszólalásában megerősítette, hogy háromszor 10%-os béremelés biztosan megvalósul. Az államtitkár ezen felül kitért a Klebelsberg-ösztöndíjra is, és kiemelte, hogy a természettudományos tanári szakok, illetve az utánpótlás szempontjából fontgos képzési területek esetében kiemelt, 375 ezer forint/fő/féléves támogatást adnak.
OECD-számok
„A tanári fizetések az OECD-tag uniós országok közül itt a legalacsonyabbak, és az egyéb felsőfokú végzettségűek fizetésének csupán 58–66 %-át teszik ki, az oktatási intézmény szintjétől függően” - áll az országjelentésében. Ezért az Európai Bizottság szeretné elérni, hogy az uniós helyreállítási alapba (RFF) kerüljön bele, hogy a kistelepülési iskolahálózatot felülvizsgálja a kormány, különös tekintettel a felső tagozatokra. Illetve azt is, hogy a kormány azt nagyon rövid időn belül hozza fel 100%-ra, vagyis egy tanár kapja meg legalább a diplomás átlagbért.
Ez azért fontos, mert az említett uniós pénzek között található az a forrás is, amely pedagógusbérekre lenne fordítható. Gulyás Gergely korábban azt mondta, szerint már csak az Európai Bizottságon múlik a helyreállítási alapról a megegyezés, a kormány elfogadta a bizottság álláspontját a vitás kérdésekben.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
