Igaz, nem az utóbbi években, hanem 2013 és 2017 között, de a Belügyminisztérium szerint ez is egy olyan siker, amit 2022-ben ki kell emelni, ha a pedagógusbérekről van szó.
A kormány mindig prioritásként kezelte, hogy egységes alapon működő, a pedagógustevékenységet elismerő, értékálló és egyre több pedagógusra kiterjedő bérezési rendszert teremtsen - kezdte írásbeli kérdésre adott válaszát Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára. Mindezt Kanász-Nagy Máté LMP-s országgyűlési képviselő kérdésére válaszolta, aki arra volt kíváncsi: "mire lesz elég a 9%-kal megemelt oktatásfinanszírozás"?
Az államtitkár szerint a fenti állítást bizonyítja az is, hogy elsőként a tanároknál indítottak többlépcsős béremelést. "Ennek jegyében 2013-tól 2017-ig négy lépcsőben átlagosan 50%-kal emelkedtek a pedagógusbérek.
Az OECD adatok alapján 2013 és 2017 között nálunk nőttek a legjobban a pedagógusbérek" - tette hozzá.
Rétvári Bence hozzátette, a "pedagógusok munkája iránti megbecsülés jeleként" Orbán Viktor június 27-én, parlamenti felszólalásában megerősítette, hogy háromszor 10%-os béremelés biztosan megvalósul. Az államtitkár ezen felül kitért a Klebelsberg-ösztöndíjra is, és kiemelte, hogy a természettudományos tanári szakok, illetve az utánpótlás szempontjából fontgos képzési területek esetében kiemelt, 375 ezer forint/fő/féléves támogatást adnak.
OECD-számok
„A tanári fizetések az OECD-tag uniós országok közül itt a legalacsonyabbak, és az egyéb felsőfokú végzettségűek fizetésének csupán 58–66 %-át teszik ki, az oktatási intézmény szintjétől függően” - áll az országjelentésében. Ezért az Európai Bizottság szeretné elérni, hogy az uniós helyreállítási alapba (RFF) kerüljön bele, hogy a kistelepülési iskolahálózatot felülvizsgálja a kormány, különös tekintettel a felső tagozatokra. Illetve azt is, hogy a kormány azt nagyon rövid időn belül hozza fel 100%-ra, vagyis egy tanár kapja meg legalább a diplomás átlagbért.
Ez azért fontos, mert az említett uniós pénzek között található az a forrás is, amely pedagógusbérekre lenne fordítható. Gulyás Gergely korábban azt mondta, szerint már csak az Európai Bizottságon múlik a helyreállítási alapról a megegyezés, a kormány elfogadta a bizottság álláspontját a vitás kérdésekben.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
