A minisztérium szerint "nálunk nőttek a legjobban a pedagógusbérek"

Igaz, nem az utóbbi években, hanem 2013 és 2017 között, de a Belügyminisztérium szerint ez is egy olyan siker, amit 2022-ben ki kell emelni, ha a pedagógusbérekről van szó.

  • Csik Veronika

A kormány mindig prioritásként kezelte, hogy egységes alapon működő, a pedagógustevékenységet elismerő, értékálló és egyre több pedagógusra kiterjedő bérezési rendszert teremtsen - kezdte írásbeli kérdésre adott válaszát Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára. Mindezt Kanász-Nagy Máté LMP-s országgyűlési képviselő kérdésére válaszolta, aki arra volt kíváncsi: "mire lesz elég a 9%-kal megemelt oktatásfinanszírozás"?

Az államtitkár szerint a fenti állítást bizonyítja az is, hogy elsőként a tanároknál indítottak többlépcsős béremelést. "Ennek jegyében 2013-tól 2017-ig négy lépcsőben átlagosan 50%-kal emelkedtek a pedagógusbérek.

Az OECD adatok alapján 2013 és 2017 között nálunk nőttek a legjobban a pedagógusbérek" - tette hozzá.

Rétvári Bence hozzátette, a "pedagógusok munkája iránti megbecsülés jeleként" Orbán Viktor június 27-én, parlamenti felszólalásában megerősítette, hogy háromszor 10%-os béremelés biztosan megvalósul. Az államtitkár ezen felül kitért a Klebelsberg-ösztöndíjra is, és kiemelte, hogy a természettudományos tanári szakok, illetve az utánpótlás szempontjából fontgos képzési területek esetében kiemelt, 375 ezer forint/fő/féléves támogatást adnak.

OECD-számok

„A tanári fizetések az OECD-tag uniós országok közül itt a legalacsonyabbak, és az egyéb felsőfokú végzettségűek fizetésének csupán 58–66 %-át teszik ki, az oktatási intézmény szintjétől függően” - áll az országjelentésében. Ezért az Európai Bizottság szeretné elérni, hogy az uniós helyreállítási alapba (RFF) kerüljön bele, hogy a kistelepülési iskolahálózatot felülvizsgálja a kormány, különös tekintettel a felső tagozatokra. Illetve azt is, hogy a kormány azt nagyon rövid időn belül hozza fel 100%-ra, vagyis egy tanár kapja meg legalább a diplomás átlagbért.

Ez azért fontos, mert az említett uniós pénzek között található az a forrás is, amely pedagógusbérekre lenne fordítható. Gulyás Gergely korábban azt mondta, szerint már csak az Európai Bizottságon múlik a helyreállítási alapról a megegyezés, a kormány elfogadta a bizottság álláspontját a vitás kérdésekben.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.