A minisztérium szerint "nálunk nőttek a legjobban a pedagógusbérek"

Igaz, nem az utóbbi években, hanem 2013 és 2017 között, de a Belügyminisztérium szerint ez is egy olyan siker, amit 2022-ben ki kell emelni, ha a pedagógusbérekről van szó.

  • Csik Veronika

A kormány mindig prioritásként kezelte, hogy egységes alapon működő, a pedagógustevékenységet elismerő, értékálló és egyre több pedagógusra kiterjedő bérezési rendszert teremtsen - kezdte írásbeli kérdésre adott válaszát Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára. Mindezt Kanász-Nagy Máté LMP-s országgyűlési képviselő kérdésére válaszolta, aki arra volt kíváncsi: "mire lesz elég a 9%-kal megemelt oktatásfinanszírozás"?

Az államtitkár szerint a fenti állítást bizonyítja az is, hogy elsőként a tanároknál indítottak többlépcsős béremelést. "Ennek jegyében 2013-tól 2017-ig négy lépcsőben átlagosan 50%-kal emelkedtek a pedagógusbérek.

Az OECD adatok alapján 2013 és 2017 között nálunk nőttek a legjobban a pedagógusbérek" - tette hozzá.

Rétvári Bence hozzátette, a "pedagógusok munkája iránti megbecsülés jeleként" Orbán Viktor június 27-én, parlamenti felszólalásában megerősítette, hogy háromszor 10%-os béremelés biztosan megvalósul. Az államtitkár ezen felül kitért a Klebelsberg-ösztöndíjra is, és kiemelte, hogy a természettudományos tanári szakok, illetve az utánpótlás szempontjából fontgos képzési területek esetében kiemelt, 375 ezer forint/fő/féléves támogatást adnak.

OECD-számok

„A tanári fizetések az OECD-tag uniós országok közül itt a legalacsonyabbak, és az egyéb felsőfokú végzettségűek fizetésének csupán 58–66 %-át teszik ki, az oktatási intézmény szintjétől függően” - áll az országjelentésében. Ezért az Európai Bizottság szeretné elérni, hogy az uniós helyreállítási alapba (RFF) kerüljön bele, hogy a kistelepülési iskolahálózatot felülvizsgálja a kormány, különös tekintettel a felső tagozatokra. Illetve azt is, hogy a kormány azt nagyon rövid időn belül hozza fel 100%-ra, vagyis egy tanár kapja meg legalább a diplomás átlagbért.

Ez azért fontos, mert az említett uniós pénzek között található az a forrás is, amely pedagógusbérekre lenne fordítható. Gulyás Gergely korábban azt mondta, szerint már csak az Európai Bizottságon múlik a helyreállítási alapról a megegyezés, a kormány elfogadta a bizottság álláspontját a vitás kérdésekben.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.