A második világháború óta a legtöbb gyerek kényszerült menekülni konfliktusok, erőszak és más válságok elől világszerte 2021 végén - közölte pénteken New Yorkban az ENSZ gyermekvédelmi szervezete.
Az UNICEF adatai szerint mintegy 36,5 millió gyerek kényszerült elhagyni otthonát, közülük csaknem 22,8 millió a konfliktusok és az erőszak miatt. Ezek a számok azt jelentik, hogy 2020 óta 2,2 millióval nőtt a gyermekmenekültek száma világszerte.
Az UNICEF szerint a rekordmagas szám közvetlen következménye az olyan konfliktusoknak, mint az afganisztáni és a jemeni. A szervezetnél kiemelték, hogy tavaly további 7,3 millió gyereket tettek hajléktalanná természeti katasztrófák. A szervezet világszerte felszólította a kormányokat, hogy erősítsék meg a menekültek, migránsok és gyerekek védelmét.
Az adatok 2021 végéről származnak, nem tartalmazzák az orosz invázió miatt hajléktalanná vált vagy menekülni kényszerült ukrán gyerekeket, amely február óta további 2 millióval növelte gyerekmenekültek számát, és további 3 millió gyereket kényszerített az országon belüli lakóhelye elhagyására.
szélsőséges időjárási események, az Afrika szarván tapasztalható aszály, valamint az Indiában, Bangladesben és Dél-Afrikában tapasztalt súlyos áradások miatt is kényszerültek gyerekek és családjaik lakóhelyük elhagyására. Több mint egyharmaduk a Szaharától délre fekvő Afrikában él (3,9 millió, a teljes szám 36 százaléka), egynegyede Európában és Közép-Ázsiában (2,6 millió vagy 25 százalék), 13 százaléka (1,4 millió) pedig a Közel-Keleten és Észak-Afrikában - derült ki az UNICEF közleményéből.
A gyermekmenekültek mintegy kétharmadát íratták be általános iskolába, míg a serdülőkorú menekülteknek csak mintegy egyharmada részesül oktatásban - tette hozzá az ENSZ gyermekvédelmi szervezete.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
