Itt vannak a legfrissebb statisztikák a 2022-es középiskolai felvételiről

Nyilvánosságra hozta a 2022-es középiskolai felvételi statisztikáit az Oktatási Hivatal. Ezekből kiderül: tényleg technikumban tanul majd ősztől a legtöbb kilencedikes, nyelvi előkészítő évfolyamon több mint tízezren kezdenek, és a diákok többségét az első helyen megjelölt iskolába-tagozatra vették fel.

  • Eduline
  1. Ebben a tanévben összesen 85 286-an jelentkeztek középfokú iskolába – vagyis ebben a számban benne vannak a gimnáziumba, szakgimnáziumba, technikumba, szakképző iskolába, szakiskolába és készségfejlesztő iskolába felvételizők is.
  2. Ez körülbelül 5500-zal kevesebb, mint az előző tanévben. Akkor 90 729-en jelentkeztek középfokú iskolába.
  3. A diákok 96,91 százaléka – összesen 82 650 diák – be is került valamelyik megjelölt iskolába.
  4. A felvett diákok 76 százalékát az első helyen jelölt tanulmányi területre (vagyis iskolába-tagozatra) vették fel.
  5. Az általános felvételin összesen 2636 diák nem járt sikerrel, de mivel 55 ezer üres férőhely maradt a középfokú iskolákban, volt választék a pótfelvételin is (igaz, ezek nagy része a szakképzésben volt elérhető).
  6. A diákok 42 százaléka technikumban tanul majd jövő szeptembertől, 34 százalékuk gimnáziumban, 19 százalékuk szakképző iskolában.
  7. Nyelvi előkészítő évfolyamon valamivel több mint tízezer diák kezd majd.
  8. A négy vagy öt évfolyamos gimnáziumok 21 százaléka döntött úgy idén, hogy nem teszi kötelezővé a központi írásbeli felvételit. A többi gimnáziumban írásbelizni mindenképpen kellett, minden második intézmény szóbeli meghallgatást is tartott.
  9. A technikumokban mások az arányok: az intézmények 70 százalékában az általános iskolai eredmények alapján rangsorolták a diákokat, 18 százalékuk tette kötelezővé a központi írásbeli felvételi megírását, 12 százalék pedig szóbelit is szervezett.
  10. Idén januárban jóval kevesebben írták meg a központi felvételit, mint tavaly: összesen 48 869-en vizsgáztak (2021-ben 54 894-en).

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.