Körvonalazódik, milyen lesz az új kormány az Emmi szétdarabolása után

Egyre többet tudni az új kormányról és a feladatok szétosztásáról. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának megszűnése után az oktatási területek két gigaminisztérium alá fognak tartozni.

  • Eduline

Eddig az Emberi Erőforrások Minisztériuma ölelte fel az oktatást, az egészségügyet, a szociális területet és a teljes kultúrát, ami irtózatosan nagy falat egyetlen kormányzati egységnek - ez az új korányzati ciklus alatt darabokra esik – összegzi a Telex.

Ahogy azt már korábban megírtuk, Kásler Miklós után Pintér Sándor – volt országos rendőrfőkapitány – belügyminisztériuma kapja szociálpolitikát, egészségügyet és közoktatást is. A pedagógus-szakszervezetek megdöbbentek a döntésen, hiszen a PDSZ és PSZ is önálló minisztériumot képzelt el az oktatásnak. Kiemelték, az uniós országok egyikében sem a belügy hatásköre az oktatás - idézi az oldal a PDSZ egyik vezetőjét.

Az oldal szerint az eddig példátlan döntés Pintér Sándor „mindent megoldó” imázsának szól, és nem annak, hogy Orbán Viktor szerint az oktatás területének a rendvédelem mellett volna a logikus helye.

Arról, hogy hogyan fog kinézni az új kormány, egyre többet tudnunk. Eddig úgy tűnik, erős kontraszt, hogy a gazdasággal négy (az Agrárminisztériummal együtt öt) tárca foglalkozik, a közoktatás, az egészségügy, a szociális rendszer, a környezetvédelem kérdéseit meglehetősen szokatlan módon sorolták be ide-oda.

A legtöbb témát a Kulturális és Innovációs Minisztérium kapta, amelynek élén Csák János áll majd - ide tartozik többek között a felsőoktatás is. Csák János üzletemberként, menedzserként ismert - összegzi a Telex -, de az utóbbi években a "humán tőkébe történő beruházás és a jövőképesség tudományterülete felé fordult", az oldal szerint a kormányfő szemében ez teheti alkalmassá a humánminiszteri feladatra.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.