A Facebookon reagált a két nagy pedagógus-szakszervezet arra a hírre, hogy a Pintér Sándor által vezetett Belügyminisztériumhoz kerül a közoktatás.
„Kerestük-kutattuk, hogy mi a kapcsolódási pont, de az iskolaőrökön kívül mást nem találtunk. Ha olyan felosztásban gondolkodik Orbán, amit közzétett, miért is kerül a közoktatás és köznevelés külön tárcához, a többi oktatási területtől elkülönítve?” – tette fel a kérdést a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), miután péntek este a hvg.hu megírta, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálatról szóló egyik cikkelytervezet indoklása alapján a közoktatás a Belügyminisztériumhoz kerül.
A PDSZ hozzáteszi: az is érdekes, hogy mit értenek közoktatás és köznevelés alatt, mivel eddig ők vezették ki a közoktatás fogalmát, cserélték le a totálisan szakmaiatlan köznevelésre. „De persze, nem is ez a legfőbb gond, hanem az, hogy a belügyi tárcához kerültünk. Egy rendőrfőnök képviseli az ágazatot a kormányban, és nem tudni, emögött milyen szándékok vannak. Azért is aggasztó ez a döntés, mert ha megnézzük, mi történt az egészségüggyel, hát az nem nyújt valami bíztató perspektívát” – írják.
A szakszervezet szerint a közoktatásban is régóta mondogatják, hogy új jogállási törvény lesz. „Mit akarnak a területünkön? Sokan tartanak attól, hogy tán ugyanúgy, parancsokkal akarnak "rendet tenni", irányítani, mint ahogy az az egészségügyben történt. Gondolunk itt a felmondási tilalomra vagy a kirendelésre. Azért, mert tartanak tőlünk, belügyi módon "rendezik" a problémákat? Hova vezet ez? Összefoglalva, nem lesz kompetens képviselője az iskolaügynek a kormányban, és nincs szakmai indoka annak, hogy a belügyhöz kerüljenek a közoktatási intézmények. Az oktatás egyébként sem belügy, hanem közügy” – teszik hozzá.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is reagált a Facebookon a hírre, azt írták: úgy tűnik, nem hallgatták meg az érdekképviseletek kérését az önálló oktatási minisztérium felállításáról. „Valahogy nem tudtunk prioritás lenni… Az uniós országokban most egy kivételével van oktatási minisztérium. Na, melyik a kivétel?” – írják.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
