Négy év alatt a korábbi két-háromszorosára emelkedett az iskolákban a különböző tárgyakat képesítés nélkül tanítók aránya – derül ki az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Közgazdaságtudományi Intézetének friss kiadványából.
A Népszava azt írja, az általános iskolákban 2020-ban a természettudományi tárgyakat tanítók 10, a matematikát tanítók 9, az idegen nyelvet tanítók 8, az összes szakos tárgyat oktatók 7 százalékának nem volt szakképesítése a tárgy tanításához.
A szakképző iskolákban – ahol hároméves képzést kínálnak, amely érettségit nem ad – a matematikát tanítók 12 százaléka, az összes szakos tárgyat oktatók 10 százalékának nem volt megfelelő szakképesítése.
A lap hozzáteszi: az érettségit adó szakképző intézményekben 4-6 százalékos arányok alakultak ki 2019-re, míg a legjobb helyzetben a gimnáziumok vannak, ott 2020-ra 3-4 százalékos az arány, de itt is jelentős volt a növekedés a 2010-es 1-2 százalékos arányokhoz képest.
A települések közül a legrosszabb helyzetben a községek vannak, ahol a képesített pedagógusok hiánya minden szakos tantárgy esetében meghaladja a 10 százalékot: 2020-ra már több mint 14 százalékra emelkedett azoknak a tanároknak az aránya, akik szakos képesítés nélkül tanítanak például fizikát, kémiát, biológiát.
2016 előtt a budapesti általános iskolákban volt a legkisebb a tantárgyakat szakképesítés nélkül tanítók aránya, 2020-ra viszont a községek után már a fővárosban volt a legnagyobb az arány – a Közgazdaságtudományi Intézet tanulmánya szerint főként azért, mert Budapesten egyre több alternatív elhelyezkedési lehetőség van a tanárok számára.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
