Négy év alatt a korábbi két-háromszorosára emelkedett az iskolákban a különböző tárgyakat képesítés nélkül tanítók aránya – derül ki az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Közgazdaságtudományi Intézetének friss kiadványából.
A Népszava azt írja, az általános iskolákban 2020-ban a természettudományi tárgyakat tanítók 10, a matematikát tanítók 9, az idegen nyelvet tanítók 8, az összes szakos tárgyat oktatók 7 százalékának nem volt szakképesítése a tárgy tanításához.
A szakképző iskolákban – ahol hároméves képzést kínálnak, amely érettségit nem ad – a matematikát tanítók 12 százaléka, az összes szakos tárgyat oktatók 10 százalékának nem volt megfelelő szakképesítése.
A lap hozzáteszi: az érettségit adó szakképző intézményekben 4-6 százalékos arányok alakultak ki 2019-re, míg a legjobb helyzetben a gimnáziumok vannak, ott 2020-ra 3-4 százalékos az arány, de itt is jelentős volt a növekedés a 2010-es 1-2 százalékos arányokhoz képest.
A települések közül a legrosszabb helyzetben a községek vannak, ahol a képesített pedagógusok hiánya minden szakos tantárgy esetében meghaladja a 10 százalékot: 2020-ra már több mint 14 százalékra emelkedett azoknak a tanároknak az aránya, akik szakos képesítés nélkül tanítanak például fizikát, kémiát, biológiát.
2016 előtt a budapesti általános iskolákban volt a legkisebb a tantárgyakat szakképesítés nélkül tanítók aránya, 2020-ra viszont a községek után már a fővárosban volt a legnagyobb az arány – a Közgazdaságtudományi Intézet tanulmánya szerint főként azért, mert Budapesten egyre több alternatív elhelyezkedési lehetőség van a tanárok számára.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
