Az Ukrajnából menekült gyerekek közül 268-an járnak Magyarországon óvodába, 1050-en pedig iskolába.
Eddig nagyjából 780 ezer ukrán állampolgár érkezett Magyarországra, többségében nők és gyerekek. Azokra a gyerekekre, akik menedékes kérelemmel Magyarországon maradnak, vonatkoznak a magyar oktatási rendszer szerinti jogok és kötelezettségek, így a tankötelezettség is – mondta az Infostartnak Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelési államtitkára.
A több mint 1300 óvodás és iskolás nagyjából fele ukrán-magyar kettős állampolgár, és a kettős állampolgársággal nem rendelkezők egy része is beszél magyarul, de olyanok is akadnak, akik nem.
A magyarul beszélők viszonylag könnyen be tudnak illeszkedni a magyar rendszerbe, még ha az itthoni és az ukrán tanmenet és a követelmények között jelentős eltérések is vannak. A nehézséget inkább a magyarul nem tudó gyerekek integrálása jelenti: Maruzsa Zoltán szerint az óvodáskorúak gyorsan és könnyen beilleszkednek, az általános tapasztalat, hogy ilyen közegben néhány hónap alatt képesek az adott nyelvet elsajátítani.
A diákok már nehezebb helyzetben vannak, a magyar oktatási rendszer nem tud teljes ukrán nyelvű képzést biztosítani, nincs erre szakosodott magyar iskola – ráadásul a diákok országszerte különböző intézményekbe járnak. Arra viszont van lehetőségük, hogy délutáni felzárkóztató órákon vagy nyelvtanulást segítő foglalkozásokon vegyenek részt. Ezek egyéni, ötórás programok, amelyre az állam fejenként havi 130 ezer forint támogatást nyújt.
A tanulás mellett másban is kérhetnek segítségek a menekült diákok, ha például pszichológiai tanácsadásra szorulnak, fordulhatnak a szakszolgálatok szakembereihez.
Vannak olyan diákok is, akik nem kapcsolódtak be a magyar oktatásba, hanem korábbi iskolájuk online óráit követik.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
