Az Ukrajnából menekült gyerekek közül 268-an járnak Magyarországon óvodába, 1050-en pedig iskolába.
Eddig nagyjából 780 ezer ukrán állampolgár érkezett Magyarországra, többségében nők és gyerekek. Azokra a gyerekekre, akik menedékes kérelemmel Magyarországon maradnak, vonatkoznak a magyar oktatási rendszer szerinti jogok és kötelezettségek, így a tankötelezettség is – mondta az Infostartnak Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelési államtitkára.
A több mint 1300 óvodás és iskolás nagyjából fele ukrán-magyar kettős állampolgár, és a kettős állampolgársággal nem rendelkezők egy része is beszél magyarul, de olyanok is akadnak, akik nem.
A magyarul beszélők viszonylag könnyen be tudnak illeszkedni a magyar rendszerbe, még ha az itthoni és az ukrán tanmenet és a követelmények között jelentős eltérések is vannak. A nehézséget inkább a magyarul nem tudó gyerekek integrálása jelenti: Maruzsa Zoltán szerint az óvodáskorúak gyorsan és könnyen beilleszkednek, az általános tapasztalat, hogy ilyen közegben néhány hónap alatt képesek az adott nyelvet elsajátítani.
A diákok már nehezebb helyzetben vannak, a magyar oktatási rendszer nem tud teljes ukrán nyelvű képzést biztosítani, nincs erre szakosodott magyar iskola – ráadásul a diákok országszerte különböző intézményekbe járnak. Arra viszont van lehetőségük, hogy délutáni felzárkóztató órákon vagy nyelvtanulást segítő foglalkozásokon vegyenek részt. Ezek egyéni, ötórás programok, amelyre az állam fejenként havi 130 ezer forint támogatást nyújt.
A tanulás mellett másban is kérhetnek segítségek a menekült diákok, ha például pszichológiai tanácsadásra szorulnak, fordulhatnak a szakszolgálatok szakembereihez.
Vannak olyan diákok is, akik nem kapcsolódtak be a magyar oktatásba, hanem korábbi iskolájuk online óráit követik.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
