Az Ukrajnából menekült gyerekek közül 268-an járnak Magyarországon óvodába, 1050-en pedig iskolába.
Eddig nagyjából 780 ezer ukrán állampolgár érkezett Magyarországra, többségében nők és gyerekek. Azokra a gyerekekre, akik menedékes kérelemmel Magyarországon maradnak, vonatkoznak a magyar oktatási rendszer szerinti jogok és kötelezettségek, így a tankötelezettség is – mondta az Infostartnak Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelési államtitkára.
A több mint 1300 óvodás és iskolás nagyjából fele ukrán-magyar kettős állampolgár, és a kettős állampolgársággal nem rendelkezők egy része is beszél magyarul, de olyanok is akadnak, akik nem.
A magyarul beszélők viszonylag könnyen be tudnak illeszkedni a magyar rendszerbe, még ha az itthoni és az ukrán tanmenet és a követelmények között jelentős eltérések is vannak. A nehézséget inkább a magyarul nem tudó gyerekek integrálása jelenti: Maruzsa Zoltán szerint az óvodáskorúak gyorsan és könnyen beilleszkednek, az általános tapasztalat, hogy ilyen közegben néhány hónap alatt képesek az adott nyelvet elsajátítani.
A diákok már nehezebb helyzetben vannak, a magyar oktatási rendszer nem tud teljes ukrán nyelvű képzést biztosítani, nincs erre szakosodott magyar iskola – ráadásul a diákok országszerte különböző intézményekbe járnak. Arra viszont van lehetőségük, hogy délutáni felzárkóztató órákon vagy nyelvtanulást segítő foglalkozásokon vegyenek részt. Ezek egyéni, ötórás programok, amelyre az állam fejenként havi 130 ezer forint támogatást nyújt.
A tanulás mellett másban is kérhetnek segítségek a menekült diákok, ha például pszichológiai tanácsadásra szorulnak, fordulhatnak a szakszolgálatok szakembereihez.
Vannak olyan diákok is, akik nem kapcsolódtak be a magyar oktatásba, hanem korábbi iskolájuk online óráit követik.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
