Már több mint ezer ukrajnai diák jár magyarországi iskolába

Az Ukrajnából menekült gyerekek közül 268-an járnak Magyarországon óvodába, 1050-en pedig iskolába.

  • Bezzeg Hanna

Eddig nagyjából 780 ezer ukrán állampolgár érkezett Magyarországra, többségében nők és gyerekek. Azokra a gyerekekre, akik menedékes kérelemmel Magyarországon maradnak, vonatkoznak a magyar oktatási rendszer szerinti jogok és kötelezettségek, így a tankötelezettség is – mondta az Infostartnak Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelési államtitkára.

A több mint 1300 óvodás és iskolás nagyjából fele ukrán-magyar kettős állampolgár, és a kettős állampolgársággal nem rendelkezők egy része is beszél magyarul, de olyanok is akadnak, akik nem.

A magyarul beszélők viszonylag könnyen be tudnak illeszkedni a magyar rendszerbe, még ha az itthoni és az ukrán tanmenet és a követelmények között jelentős eltérések is vannak. A nehézséget inkább a magyarul nem tudó gyerekek integrálása jelenti: Maruzsa Zoltán szerint az óvodáskorúak gyorsan és könnyen beilleszkednek, az általános tapasztalat, hogy ilyen közegben néhány hónap alatt képesek az adott nyelvet elsajátítani.

A diákok már nehezebb helyzetben vannak, a magyar oktatási rendszer nem tud teljes ukrán nyelvű képzést biztosítani, nincs erre szakosodott magyar iskola – ráadásul a diákok országszerte különböző intézményekbe járnak. Arra viszont van lehetőségük, hogy délutáni felzárkóztató órákon vagy nyelvtanulást segítő foglalkozásokon vegyenek részt. Ezek egyéni, ötórás programok, amelyre az állam fejenként havi 130 ezer forint támogatást nyújt.

A tanulás mellett másban is kérhetnek segítségek a menekült diákok, ha például pszichológiai tanácsadásra szorulnak, fordulhatnak a szakszolgálatok szakembereihez.

Vannak olyan diákok is, akik nem kapcsolódtak be a magyar oktatásba, hanem korábbi iskolájuk online óráit követik.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.