Ismét kétharmados többsége lesz a Fidesz-KDNP-nek a Parlamentben. Ez egyben azt is jelenti, hogy a béremelésért harcoló pedagógus-szakszervezeteknek a jól megszokott tárgyalópartnerekkel kell majd dűlőre jutniuk. De mit is ígértek az elmúlt hónapokban kormánypárti politikusok a tanároknak? Összeszedtük.
„Tehát ebben az értelemben természetesen egyetértünk a pedagógusok követeléseivel. Épp itt az ideje, és reméljük, hogy lesz módunk és érkezésünk is foglalkozni újra az ő fizetésükkel, jövedelmükkel” – ezt a meglepő kijelentést tette pár héttel ezelőtt Kövér László, az Országgyűlés elnöke egy lakossági fórumon. Arról beszélt, hogy mindenkinek igyekeznek emelni a bérét, de nem lehet egyszerre minden területen emelni. Akik nagyon korán megkapták – itt alighanem arra gondolt, hogy a pedagógusok 2013-tól több részletben kaptak béremelést –, azok később már azt érezhetik, hogy lemaradtak.
Nem ő az első kormánypárti politikus, aki arról beszél, hogy itt az ideje nagyobbat emelni a pedagógusok bérén. Az első fecske még Fürjes Balázs volt, aki tavaly szeptemberben írt arról Facebook-oldalán, hogy szerinte még ebben a ciklusban „jó volna emelni a pedagógusok bérét, a következő években pedig egy komoly, hosszú távra megoldást nyújtó pedagógusbér-rendezést kell végrehajtani”. A politikus optimista volt, azt is hozzátette: ha folytatják a jelenlegi gazdaságpolitikát, meglesz a fedezet a bérek rendezésére.
Orbán Viktor nem sokkal később, októberben beszélt arról, hogy igazuk van a pedagógusoknak, amikor bérrendezést követelnek, majd decemberben – nem sokkal azután, hogy bejelentették: a pedagógusok salapbérén nem változtatnak, de a szakmai ágazati pótlékot megduplázzák 2022 januárjától – azt is elismerte, hogy a 10 százalékos emelés nem elég.
Mikor lesz emelés?
És akkor jöjjenek a konkrét ígéretek. Például arról a lényeges kérdésről, hogy mikor lesz béremelés. Erről Orbán Viktor még tavaly azt mondta, hogy 2023-ban az idei 10 százalékos fizetésemelést „egy nagyobb arányú emelkedés követheti”. Januárban az ATV kérdésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma is megismételte, hogy 2023-tól jöhet átfogó bérrendezés, Rétvári Bence, a tárca parlamenti államtitkára még novemberben óvatosan annyit közölt: „kedvező gazdasági folyamatok esetén 2023-tól látszik a lehetősége a komolyabb mértékű bérrendezésnek."
Mennyi az annyi?
A várható emelés konkrét mértékéről eddig egyedül Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt. Ő még februárban azt mondta, a következő három év magyar uniós költségvetésébe 30 százalékos tanári bérfejlesztést terveznek, és „ehhez jönnek még a nemzeti források”. A márciusi sztrájk előtt pár nappal azt mondta, tárgyalnak az Európai Bizottsággal arról, hogy EU-s forrásokból több százmilliárd forintot fordíthassanak béremelésre.
Mennyit követelnek a szakszervezetek?
A szakszervezetek legalább 45 százalékos béremelést követelnek, ugyanakkor kitartanak amellett is, hogy a rendszerben ismét legyen olyan elem, amely biztosítja a bérek értékállóságát – erre szolgált a pedagógus-életpályamodell bevezetésekor a mindenkori minimálbér mint vetítési alap. Nem véletlen egyébként, hogy a két nagy pedagógus-szakszervezet közös sztrájkbizottsága két héttel ezelőtt a béremelésről szóló kormányzati ígéreteket is szerette volna átbeszélni a köznevelési helyettes államtitkárral - ám azt a választ kapták, hogy erre az új kormány felállítása után lesz csak lehetőségük.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Összegyűjtöttünk néhány izgalmas programot a nyár utolsó heteire!
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.
