Ismét kétharmados többsége lesz a Fidesz-KDNP-nek a Parlamentben. Ez egyben azt is jelenti, hogy a béremelésért harcoló pedagógus-szakszervezeteknek a jól megszokott tárgyalópartnerekkel kell majd dűlőre jutniuk. De mit is ígértek az elmúlt hónapokban kormánypárti politikusok a tanároknak? Összeszedtük.
„Tehát ebben az értelemben természetesen egyetértünk a pedagógusok követeléseivel. Épp itt az ideje, és reméljük, hogy lesz módunk és érkezésünk is foglalkozni újra az ő fizetésükkel, jövedelmükkel” – ezt a meglepő kijelentést tette pár héttel ezelőtt Kövér László, az Országgyűlés elnöke egy lakossági fórumon. Arról beszélt, hogy mindenkinek igyekeznek emelni a bérét, de nem lehet egyszerre minden területen emelni. Akik nagyon korán megkapták – itt alighanem arra gondolt, hogy a pedagógusok 2013-tól több részletben kaptak béremelést –, azok később már azt érezhetik, hogy lemaradtak.
Nem ő az első kormánypárti politikus, aki arról beszél, hogy itt az ideje nagyobbat emelni a pedagógusok bérén. Az első fecske még Fürjes Balázs volt, aki tavaly szeptemberben írt arról Facebook-oldalán, hogy szerinte még ebben a ciklusban „jó volna emelni a pedagógusok bérét, a következő években pedig egy komoly, hosszú távra megoldást nyújtó pedagógusbér-rendezést kell végrehajtani”. A politikus optimista volt, azt is hozzátette: ha folytatják a jelenlegi gazdaságpolitikát, meglesz a fedezet a bérek rendezésére.
Orbán Viktor nem sokkal később, októberben beszélt arról, hogy igazuk van a pedagógusoknak, amikor bérrendezést követelnek, majd decemberben – nem sokkal azután, hogy bejelentették: a pedagógusok salapbérén nem változtatnak, de a szakmai ágazati pótlékot megduplázzák 2022 januárjától – azt is elismerte, hogy a 10 százalékos emelés nem elég.
Mikor lesz emelés?
És akkor jöjjenek a konkrét ígéretek. Például arról a lényeges kérdésről, hogy mikor lesz béremelés. Erről Orbán Viktor még tavaly azt mondta, hogy 2023-ban az idei 10 százalékos fizetésemelést „egy nagyobb arányú emelkedés követheti”. Januárban az ATV kérdésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma is megismételte, hogy 2023-tól jöhet átfogó bérrendezés, Rétvári Bence, a tárca parlamenti államtitkára még novemberben óvatosan annyit közölt: „kedvező gazdasági folyamatok esetén 2023-tól látszik a lehetősége a komolyabb mértékű bérrendezésnek."
Mennyi az annyi?
A várható emelés konkrét mértékéről eddig egyedül Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt. Ő még februárban azt mondta, a következő három év magyar uniós költségvetésébe 30 százalékos tanári bérfejlesztést terveznek, és „ehhez jönnek még a nemzeti források”. A márciusi sztrájk előtt pár nappal azt mondta, tárgyalnak az Európai Bizottsággal arról, hogy EU-s forrásokból több százmilliárd forintot fordíthassanak béremelésre.
Mennyit követelnek a szakszervezetek?
A szakszervezetek legalább 45 százalékos béremelést követelnek, ugyanakkor kitartanak amellett is, hogy a rendszerben ismét legyen olyan elem, amely biztosítja a bérek értékállóságát – erre szolgált a pedagógus-életpályamodell bevezetésekor a mindenkori minimálbér mint vetítési alap. Nem véletlen egyébként, hogy a két nagy pedagógus-szakszervezet közös sztrájkbizottsága két héttel ezelőtt a béremelésről szóló kormányzati ígéreteket is szerette volna átbeszélni a köznevelési helyettes államtitkárral - ám azt a választ kapták, hogy erre az új kormány felállítása után lesz csak lehetőségük.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
