Nyílt levelet kapott a kormány: ha a képviselők bérét emelni tudták, emeljék a tanárokét is

A Pedagógusok Szakszerevezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) négy nappal a választás előtt nyílt levélben fordult a kormányhoz.

  • Eduline

A vasárnapi választások után az új kormány megalakulásáig korlátozott jogkörökkel rendelkező ügyvezető kormány fog működik. Ebből következik, hogy csak e héten van lehetősége arra a jelenlegi kormánynak, hogy teljesítse a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közös sztrájkbizottságának követeléseit

- írják. Hozzátették azt is, hogy 2022. március 1-jével lényegesen nőttek a képviselői tiszteletdíjak. Ez számokban annyit jelent, hogy a havi átlagos bruttó kereset háromszorosában – vagyis 1 millió 316 ezer forintban – határozták meg az országgyűlési képviselők tiszteletdíját. 

A két pedagógus-szakszervezet kiemelte: ők nem követelnek ilyen mértékű béremelést a közoktatásban dolgozóknak, de annyit mindenképpen, ami arra elegendő, hogy "a nevelési-oktatási intézményekben dolgozók is ki tudják fizetni – a kezdőbérből is – albérletüket, ne legyenek napi megélhetési gondjaik, és ne legyen elviselhetetlen a munkaterhelésük, az elvégzett túlmunkát pedig fizessék ki."

A háborús helyzetből fakadó gazdasági problémák nem akadályozták meg a felhatalmazási törvény által mindenható kormányt abban, hogy a fenti, jelentős béremelést végrehajtsák - tették hozzá.

Akkor mi tartja még mindig vissza a kormányt attól, hogy a szakszervezetek által képviselt oktatásban dolgozók igencsak szerény követeléseit végre teljesítsék?

"Még három napja van a kormány képviselőinek, hogy megfelelő ajánlatot tegyenek a sztrájkbizottságnak" - írják a tanárok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.