Ismét kétharmados többsége lesz a Fidesz-KDNP-nek a Parlamentben. Ez egyben azt is jelenti, hogy a béremelésért harcoló pedagógus-szakszervezeteknek a jól megszokott tárgyalópartnerekkel kell majd dűlőre jutniuk. De mit is ígértek az elmúlt hónapokban kormánypárti politikusok a tanároknak? Összeszedtük.
„Tehát ebben az értelemben természetesen egyetértünk a pedagógusok követeléseivel. Épp itt az ideje, és reméljük, hogy lesz módunk és érkezésünk is foglalkozni újra az ő fizetésükkel, jövedelmükkel” – ezt a meglepő kijelentést tette pár héttel ezelőtt Kövér László, az Országgyűlés elnöke egy lakossági fórumon. Arról beszélt, hogy mindenkinek igyekeznek emelni a bérét, de nem lehet egyszerre minden területen emelni. Akik nagyon korán megkapták – itt alighanem arra gondolt, hogy a pedagógusok 2013-tól több részletben kaptak béremelést –, azok később már azt érezhetik, hogy lemaradtak.
Nem ő az első kormánypárti politikus, aki arról beszél, hogy itt az ideje nagyobbat emelni a pedagógusok bérén. Az első fecske még Fürjes Balázs volt, aki tavaly szeptemberben írt arról Facebook-oldalán, hogy szerinte még ebben a ciklusban „jó volna emelni a pedagógusok bérét, a következő években pedig egy komoly, hosszú távra megoldást nyújtó pedagógusbér-rendezést kell végrehajtani”. A politikus optimista volt, azt is hozzátette: ha folytatják a jelenlegi gazdaságpolitikát, meglesz a fedezet a bérek rendezésére.
Orbán Viktor nem sokkal később, októberben beszélt arról, hogy igazuk van a pedagógusoknak, amikor bérrendezést követelnek, majd decemberben – nem sokkal azután, hogy bejelentették: a pedagógusok salapbérén nem változtatnak, de a szakmai ágazati pótlékot megduplázzák 2022 januárjától – azt is elismerte, hogy a 10 százalékos emelés nem elég.
Mikor lesz emelés?
És akkor jöjjenek a konkrét ígéretek. Például arról a lényeges kérdésről, hogy mikor lesz béremelés. Erről Orbán Viktor még tavaly azt mondta, hogy 2023-ban az idei 10 százalékos fizetésemelést „egy nagyobb arányú emelkedés követheti”. Januárban az ATV kérdésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma is megismételte, hogy 2023-tól jöhet átfogó bérrendezés, Rétvári Bence, a tárca parlamenti államtitkára még novemberben óvatosan annyit közölt: „kedvező gazdasági folyamatok esetén 2023-tól látszik a lehetősége a komolyabb mértékű bérrendezésnek."
Mennyi az annyi?
A várható emelés konkrét mértékéről eddig egyedül Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt. Ő még februárban azt mondta, a következő három év magyar uniós költségvetésébe 30 százalékos tanári bérfejlesztést terveznek, és „ehhez jönnek még a nemzeti források”. A márciusi sztrájk előtt pár nappal azt mondta, tárgyalnak az Európai Bizottsággal arról, hogy EU-s forrásokból több százmilliárd forintot fordíthassanak béremelésre.
Mennyit követelnek a szakszervezetek?
A szakszervezetek legalább 45 százalékos béremelést követelnek, ugyanakkor kitartanak amellett is, hogy a rendszerben ismét legyen olyan elem, amely biztosítja a bérek értékállóságát – erre szolgált a pedagógus-életpályamodell bevezetésekor a mindenkori minimálbér mint vetítési alap. Nem véletlen egyébként, hogy a két nagy pedagógus-szakszervezet közös sztrájkbizottsága két héttel ezelőtt a béremelésről szóló kormányzati ígéreteket is szerette volna átbeszélni a köznevelési helyettes államtitkárral - ám azt a választ kapták, hogy erre az új kormány felállítása után lesz csak lehetőségük.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
