Középiskolai felvételi: mi az az ideiglenes és a végleges felvételi rangsor, mikor hozzák nyilvánosságra?

Pontosan mikor derül ki, melyik középiskolába jutottak be az idén felvételiző diákok? Összeszedtünk mindent, amit az ideiglenes és a végleges listáról tudnotok kell.

  • Eduline

Első körben a középiskolák a felvételi vizsgák befejezése után, legkésőbb 2022. március 16-ig a honlapjukon nyilvánosságra hozzák a jelentkezők felvételi jegyzékét. Ebben az ideiglenes jegyzékben mindenki – aki nem ad meg jeligét – az oktatási azonosító számával szerepel, egyéb személyes adatai nélkül.

Aki teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellé az elfoglalt helye szerinti sorszámot kapja, aki nem teljesítette követelményeket, az elutasítását azaz „E” betűt kap. A középiskoláknak az ideiglenes felvételi rangsorban – tanulmányi területenként – fel kell tünteti a felvehető tanulók létszámát is. Az igazgató az ideiglenes felvételi rangsorban tanulmányi területenként feltünteti a felvehető tanulók létszámát is. Ezt az ideiglenes felvételi rangsort 2022. április 12-éig kell elkészíteniük az igazgatóknak.

Mivel a pontszámok alapján egy diák több helyre is bekerülhet, a jelentkezési helyeket és a pontszámokat egyeztetni kell. Ezért később az ideiglenes felvételi rangsorok és a tanulói adatlapok egyeztetése után az Oktatási Hivatal összeállítja, hogy ki melyik középiskolába és melyik tanulmányi területre került be (ez az egyeztetett felvételi jegyzék). Itt van szerepe a korábbi felvételi rangsornak, azaz annak, ki melyik iskolát hányadik helyen jelölte meg.

Az iskolák 2022. április 22-éig megkapják az OH-tól az egyeztetett felvételi jegyzéket. Ezek után a felvételire jelentkező minden tanulónak a jelentkezési lapon megjelölt értesítési címére 2022. április 29-ig minden olyan középfokú iskola írásbeli értesítést küld, ahová jelentkezési lapot adott be.

Azt, hogy milyen felvételi dátumok jönnek még, itt nézhetitek meg.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.