Március 21-e és 23-a között változtathatnak az iskolák/tagozatok sorrendjén a középfokú iskolákba jelentkezők.
A sorrendváltoztatást pontosan úgy kell intézni, ahogy magát a jelentkezést intéztétek néhány hete – ha az általános iskola töltötte ki és továbbította a tanulói adatlapot és a jelentkezési lapokat, akkor a módosítást is ők végzik a tőletek kapott információk alapján.
Ha azonban egyénileg jelentkeztetek, akkor a módosítást is egyedül kell elvégeznetek – a már jól ismert Kifir oldalon, itt.
Erre március 23-án éjfélig van lehetőség. „Figyelem! A módosítás kizárólag azzal a bejelentkezéssel − nem ügyfélkapus belépéssel (felhasználói azonosítóval és jelszóval) VAGY ügyfélkapu használatával − hajtható végre a programban, amellyel a tanuló számára a felvételi jelentkezési dokumentumokat (tanulói adatlapot, jelentkezési lap(ok)at) eredetileg előállították” – hívja fel a figyelmet az Oktatási Hivatal.
A sorrendmódosításról itt találjátok az összes infót, de az Oktatási Hivatal oldalát is érdemes megnézni.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
