Mikor lehet és kinek érdemes sorrendet módosítani a középiskolai felvételin?

A középiskolák hamarosan nyilvánosságra hozzák az ideiglenes felvételi rangsort, és közeleg a sorrendmódosítás ideje is.

  • Bezzeg Hanna

A középiskolák március 16-án teszik közzé az előzetes felvételi rangsort, mely természetesen még nem a végleges eredményeket tartalmazza. Ezután

március 21. és 22.

között lesz lehetőség sorrendmódosításra vagy új tanulmányi terület felvételére. Fontos, hogy utóbbit csak olyan középiskolában tehetitek meg, amely már az eredeti tanulói adatlapon is szerepelt, illetve az érintett iskolával is egyeztetnetek kell erről. Új iskolát és annak új tanulmányi területét nem vehettek fel a módosító tanulói adatlapon, és tanulmányi területet sem törölhettek.

A módosító tanulói adatlapot a KIFIR rendszerben éritek el, és március 23-ig kell elküldeni az Oktatási Hivatalba - ezt az általános iskolátok elvégzi helyettetek, de a hat- és nyolcosztályos gimnáziumba jelentkezők (akárcsak a jelentkezést) ezt is megtehetik az általános iskola bevonása nélkül.

Mikor érdemes sorrendet módosítani?

Az Oktatási Hivatal tájékoztatójában úgy fogalmaz, "évről évre tapasztalható, hogy ebben az időszakban a jelentkezők egy része a bizonytalanabbnak ítélt iskolákat/tanulmányi területeket hátrébb, míg a biztosnak tűnő lehetőségeket előrébb sorolja."  Szerintük a módosítás akkor lehet fontos, ha a felvételik során az egyes iskolákban szerzett tapasztalatai alapján valakinek megváltozott a felvételi elképzelése. Vagy inkább más helyre szeretne elsősorban bejutni (és ha több helyre is felvennék, a saját választása, a tanulmányi területek között általa felállított sorrend lesz a döntő), illetve még inkább azért, mert lehetősége van olyan új tanulmányi területeket is megjelölni, amelyekbe a bejutás esélye nagyobb.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna