A középiskolák hamarosan nyilvánosságra hozzák az ideiglenes felvételi rangsort, és közeleg a sorrendmódosítás ideje is.
A középiskolák március 16-án teszik közzé az előzetes felvételi rangsort, mely természetesen még nem a végleges eredményeket tartalmazza. Ezután
március 21. és 22.
között lesz lehetőség sorrendmódosításra vagy új tanulmányi terület felvételére. Fontos, hogy utóbbit csak olyan középiskolában tehetitek meg, amely már az eredeti tanulói adatlapon is szerepelt, illetve az érintett iskolával is egyeztetnetek kell erről. Új iskolát és annak új tanulmányi területét nem vehettek fel a módosító tanulói adatlapon, és tanulmányi területet sem törölhettek.
A módosító tanulói adatlapot a KIFIR rendszerben éritek el, és március 23-ig kell elküldeni az Oktatási Hivatalba - ezt az általános iskolátok elvégzi helyettetek, de a hat- és nyolcosztályos gimnáziumba jelentkezők (akárcsak a jelentkezést) ezt is megtehetik az általános iskola bevonása nélkül.
Mikor érdemes sorrendet módosítani?
Az Oktatási Hivatal tájékoztatójában úgy fogalmaz, "évről évre tapasztalható, hogy ebben az időszakban a jelentkezők egy része a bizonytalanabbnak ítélt iskolákat/tanulmányi területeket hátrébb, míg a biztosnak tűnő lehetőségeket előrébb sorolja." Szerintük a módosítás akkor lehet fontos, ha a felvételik során az egyes iskolákban szerzett tapasztalatai alapján valakinek megváltozott a felvételi elképzelése. Vagy inkább más helyre szeretne elsősorban bejutni (és ha több helyre is felvennék, a saját választása, a tanulmányi területek között általa felállított sorrend lesz a döntő), illetve még inkább azért, mert lehetősége van olyan új tanulmányi területeket is megjelölni, amelyekbe a bejutás esélye nagyobb.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
