A Magyar Anyák csoport is támogatja a pedagógusokat, szerintük "nem lehet kötelezővé tenni, hogy dolgozzanak sztrájk közben". Nem ez az egyetlen szervezet, amely kiállt a sztrájkjog mellett.
A Magyar Anyák független csoportja is kiállt a tanárok és az oktatásban dolgozók sztrájkjoga mellett. Mint írják Facebook-posztjukban,
ha a pedagógusok sztrájkját ellehetetlenítik, akkor majd sztrájkolunk mi, mert a sztrájk alapjog, nem tilthatják meg, nem üresíthetik ki, nem lehet kötelezővé tenni, hogy dolgozzanak sztrájk közben! Szerintünk is alapjog a sztrájk, és ezt úgy fejezzük ki, ahogy a legjobban tudjuk: kreatívan! Fogjunk össze, hogy tudják a pedagógusok: nincsenek egyedül! Ragadjatok ti is krétát, nyomdát, gyurmát, legót, vagy ami eszetekbe jut, a ti fotóitokat is várjuk! Teremtsünk egy olyan országot, ahol kiállunk magunkért, egymásért és végső soron: a gyermekeinkért!
Több más szervezet és iskola is kiállt a sztrájkjogért. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete osztotta meg Facebookon, hogy a Budapest VI. Kerület Bajza Utcai Általános Iskola tanárai is kiálltak a kezdeményezés mellett.
Polgári engedetlenséggel a sztrájkért?
Hétfőn a kőbányai Szent László Gimnáziumban tizenkét oktató döntött úgy, hogy nem veszi fel a munkát, így tiltakozik a sztrájkrendelet ellen. Kedden a szintén budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium tizenöt tanára döntött ugyanígy. Szerdán a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum 48 tanára döntött úgy, hogy nem veszi fel a munkát egy napig, így tiltakozva a február 11-én megjelent kormányrendelet ellen, amely – fogalmaznak – „alkalmatlanná teszi” a sztrájkot a tényleges érdekérvényesítésre, csütörtökön pedig a XVI. kerületi Szerb Antal Gimnázium 34, a Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum (BGSZC) Pesterzsébeti Technikumának négy tanára csatlakozott hozzájuk.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
