Negyvennyolc tanár nem dolgozik szerdán a budaörsi Illyés-gimnáziumban, így tiltakoznak a kormány sztrájkrendelete ellen

Negyvennyolc tanár követi a budapesti Szent László Gimnázium és a Kölcsey Ferenc Gimnázium pedagógusainak példáját a budaörsi Illyés Gyula Gimnáziumban, Szakgimnáziumban és Technikumban: szerda reggel nem vették fel a munkát, így tiltakoznak a pedagógusok sztrájkját ellehetetlenítő kormányrendelet ellen.

  • Eduline

„Tájékoztatjuk Önöket, hogy mi, a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum alulírott tanárai 2022. február 16-án a polgári engedetlenség eszközével élünk” – kezdik közleményüket, amelyet a Facebookon tettek közzé.

Azt írják, így tiltakoznak a február 11-én megjelent kormányrendelet ellen, amely – fogalmaznak – „alkalmatlanná teszi” a sztrájkot a tényleges érdekérvényesítésre.

„A polgári engedetlenségi akciónk azt jelenti, hogy nem vesszük fel a munkát, nem folytatunk oktatási, nevelési tevékenységet. A figyelemfelkeltő akcióban való részvételünkről NEM tantestületként, hanem egyénenként, jogtudatos állampolgárként döntöttünk, tettünk ránk nézve hátrányos következményeit vállaljuk. Akciónk sem az iskolánkat felügyelő és irányító tankerület, sem az iskolánk vezetősége ellen nem irányul. Elsősorban tanítványaink és a következő generációk érdekeiket szem előtt tartva cselekszünk. Kötelességünknek érezzük, hogy kiállásunkkal is felhívjuk a figyelmet alaptörvénybe foglalt jogainkra, valamint az oktatás kiemelt fontosságára” – teszik hozzá.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) élőben jelentkezett be az iskola épületétől, ahol az egyik tanár felolvasta a közlemény szövegét.

Hétfőn a kőbányai Szent László Gimnáziumban tizenkét oktató döntött úgy, hogy nem veszi fel a munkát, így tiltakozik a sztrájkrendelet ellen. Kedden a szintén budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium tizenöt tanára döntött ugyanígy.

Mi ellen tiltakoznak?

Ahogy arról korábban beszámoltunk, péntek este megjelent egy kormányrendelet, amely alapján minden, a sztrájkkal érintett munkanapon reggel 7 óra és (intézménytípustól függően) 16/17/18 óra között kell felügyelni a gyerekekre, méghozzá a saját osztályukban. Minden csoportban, osztályban rendelkezésre kell állnia legalább egy, szakképesítéssel rendelkező pedagógusnak, kollégiumi nevelőnek, oktatónak vagy pedagógiai asszisztensnek.

A gyerekeknek meg kell kapniuk a szokásos étkezést, kollégiumi ellátást, délelőtt és délután egy-egy óra „szabad levegőn való tartózkodást”. Az érettségiző középiskolai osztályokban meg kell tartani minden vizsgaszabályzat szerinti felkészítési órát a kötelező érettségi tantárgyakból. A többi tanulónak minden tárgyból az órák felét kötelező megtartani.

A szakszervezetek szerint a rendelet alaptörvény-ellenes, nem fogadják el, hogy a kormány a felhatalmazási törvényre hivatkozva alapjogot korlátoz. „Ehhez nincs joga, ez joggal való visszaélés” – írták közleményükben.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.