A sztrájk alapjog – ilyen feliratú molinó került ki hétfő reggel a kőbányai Szent László Gimnázium épületére.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) élőben jelentkezett be a Facebookon az iskola épületétől. Tóth Viktor, a gimnázium tanára azt mondta, a kormány a pénteki rendelettel „kiherélte a pedagógusok sztrájkhoz való jogát”.
„Lehet sztrájkolni, de olyan körülmények között, amit nem lehet sztrájknak nevezni. Nekem a sztrájk azt jelenti, hogy munkabeszüntetés. Teljes körű munkabeszüntetés” – tette hozzá a pedagógus.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, péntek este megjelent egy kormányrendelet, amely alapján minden, a sztrájkkal érintett munkanapon reggel 7 óra és (intézménytípustól függően) 16/17/18 óra között kell felügyelni a gyerekekre, méghozzá a saját osztályukban. Minden csoportban, osztályban rendelkezésre kell állnia legalább egy, szakképesítéssel rendelkező pedagógusnak, kollégiumi nevelőnek, oktatónak vagy pedagógiai asszisztensnek.
A gyerekeknek meg kell kapniuk a szokásos étkezést, kollégiumi ellátást, délelőtt és délután egy-egy óra „szabad levegőn való tartózkodást”. Az érettségiző középiskolai osztályokban meg kell tartani minden vizsgaszabályzat szerinti felkészítési órát a kötelező érettségi tantárgyakból. A többi tanulónak minden tárgyból az órák felét kötelező megtartani.
A szakszervezetek szerint a rendelet alaptörvény-ellenes, nem fogadják el, hogy a kormány a felhatalmazási törvényre hivatkozva alapjogot korlátoz. „Ehhez nincs joga, ez joggal való visszaélés” – írták közleményükben.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
