Még két napig jelentkezhetnek a diákok a gimnáziumba, technikumba, szakgimnáziumba, szakképző és szakiskolákba. Az Oktatási Hivatal néhány napja közzétette a központi középiskolai felvételi vizsga országos átlageredményét, és több tucat iskola is beszámolt arról, hogy náluk milyen pontszámok születtek. Itt találtok minden fontos infót.
Milyenek az országos eredmények?
Az Oktatási Hivatal múlt héten hozta nyilvánosságra a központi középiskolai felvételi eredményeit. A pontszámok magasak lettek, hét éve nem született olyan jó eredmény, mint idén. A nyolcadikosok átlagpontszáma 52,52 lett, magyarból átlagosan 30,01, matekból pedig 22,6 pontot szereztek. A hatodikosok átlagosan 62,66 pontot gyűjtöttek (magyarból 33,28, matekból pedig 29,53 pontot), a negyedikesek pedig 70,32-t (magyarból 36,84-et, matekból pedig 33,52-t).
Persze nemcsak az átlagot érdemes nézni, hanem a pontszámok megoszlását is, ezeket az Oktatási Hivatal oldalán találjátok.
Tavaly ennél egyébként valóban rosszabb eredmények születtek, mind a három évfolyamon, mind a két teszt összpontszáma alacsonyabb volt akkor. A nyolcadikosok tavalyi összpontszáma 47,2, a hatodikosoké 58,8, a negyedikeseké pedig 63,2 volt.
Milyen eredmények születtek a középiskolákban?
Az elmúlt két hétben több gimnázium és technikum eredményeit is megmutattuk nektek - cikksorozatunk első részét itt találjátok, a másodikat pedig itt. Azóta még néhány iskola közzétette az átlagpontszámokat.
A Óbudai Gimnáziumban a hatodikosok matekból például átlagosan 29,02 pontot szereztek, magyarból pedig 32,06 pontot, így az összesített átlageredmény 61,08 pont. A nyolcadikosoknál matekból az átlag 24,85, magyarból 31,98 pont, az összesített pedig 56,76 pont.
A XVI. kerületi Szerb Antal Gimnáziumban 426 hatodikos írta meg a központi felvételit, az összpontszámok átlaga 62,81 pont lett. Magyarból átlagosan 33,09 pontot szereztek (a legjobb eredmény 49 pontos), matekból pedig 29,72 pontot – igaz, itt lett hibátlan megoldás is, a legjobb eredmény ugyanis 50 pontos. Tavaly egyébként ennél pár ponttal alacsonyabbak voltak az átlagok, akkor magyarból 30,69-et, matekból pedig 27,76-ot szereztek a diákok. A nyolcadikosok közül 144-en írták meg a tesztet a Szerb Antal Gimnáziumban, az összpontszámok átlaga 64,14 pont lett. Magyarból az átlag 33,99, matematikából pedig 30,15 pont. Tavaly ennél jóval alacsonyabb volt az átlagpontszám magyarból (29,17 pont), matekból viszont magasabb (32,64 pont).
A győri Révai Miklós Gimnáziumban az első vizsganapon 99 nyolcadikos írta meg a felvételit. Az anyanyelvi teszten elért eredmények átlaga 37,5 pont, a matematika átlaga 32 pont lett. A hatodikosok közül 139-en töltötték ki a tesztet, magyarból átlagosan 32, matematikából 27 pontot szereztek.
Sok eredmény egy helyen
Ha eddig nem találtátok meg azt a középiskolát, amely érdekel titeket, nézzétek meg ezt az oldalt. Az országos átlag mellett több tucat iskola írásbeli eredményeit nézhetitek meg. Igaz – hívják fel a szülők és a diákok figyelmét a kimutatások készítői – az adatok privát gyűjtésből származnak, nem reprezentatív adatok, csupán előzetes tájékozódásra szolgálnak.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
