Középiskolai felvételi: itt nézhetitek meg, mekkora volt a túljelentkezés tavaly

Bár a központi felvételi eredményére és a szóbeli behívási ponthatáraira még várni kell, azt már most megnézhetitek, mekkora volt a túljelentkezés a középiskolákban tavaly és a korábbi években.

  • Eduline

Az Oktatási Hivatal felületén elérhetőek a korábbi évek túljelentkezési adatai. Az adatbázisban középiskolára, tanévre és tanulmányi területre is kereshettek.

Oktatási Hivatal

A Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium négy évfolyamos képzéseire 34-34 nyolcadikosnak vettek fel, az osztályokba azonban tavaly 130-164 diák jelentkezett. Hasonlóan magas volt a túljelentkezés az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnáziumban, ahol a nyolcosztályos képzés 34 férőhelyére 310 diák adta be jelentkezését.

A debreceni Tóth Árpád Gimnáziumot is sok jelentkező választotta tavaly, a biológia-kémia szakos osztály 15 férőhelyére 114-en jelentkeztek, míg az emelt szintű fizika-matematikaoktatást kínáló osztály 30 férőhelyét 136-an jelölték meg. Népszerű volt a Nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium is: az intézmény 11 helyet hirdetett meg az emelt szintű angolos, spanyolos és németes osztályba, azonban a jelentkezők száma mindhárom képzésen meghaladta a 200 főt

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.