Kezdjenek el készülni a január 31-ig figyelmeztető sztrájkra – ezt kérték az iskolákban dolgozóktól szerda délután a tanári szakszervezetek, miután ismét sikertelenül tárgyaltak a kormánnyal a követeléseikről. De pontosan mit akarnak elérni?
A két nagy pedagógus-szakszervezet négy plusz egy pontban foglalta össze, mit szeretnének elérni - ezekről a pontokról tárgyalnak hónapok óta a kormánnyal, egyelőre sikertelenül.
A pedagógus-illetményalap vetítési alapja 2021. szeptember 1-étől a minimálbér összege legyen!
Ez mit jelent? Azt, hogy vissza szeretnének térni ahhoz a bérszámítási rendszerhez, amelynek alapja a mindenkori minimálbér. Ennek összege idén már 200 ezer forint, míg az évek óta változatlan vetítési alap 101 500 forint. Ha erre a követelésre rábólintana a kormány (amire elég kevés esély van), a legtöbb fokozatban több mint 100-200 ezer forinttal ugranának meg az alapbérek. Ehhez képest idén egy 10 százalékos pótlékemeléssel kell beérniük, na meg azzal, hogy a garantált bérminimum alatt keresők fizetését kiegészítik.
Az oktatási ágazatban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált illetménye, a költségvetési törvényben meghatározott közalkalmazotti fizetési osztályok első fokozatának összege – a fizetési fokozathoz tartozó legkisebb szorzószámok megtartásával – 2021. szeptember 1. napjával emelkedjen a következők szerint: A1-nél a minimálbérre, B1-nél a garantált bérminimumra, F1-nél a garantált bérminimum 130%-ára!
A szakszervezetek szerint szintén fontos követelés, többek között a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztenseket érinti, akiknek a tanárhiány miatt egyre több feladatuk van, helyzetükről itt írtunk.
A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak neveléssel-oktatással lekötött munkaideje 2021. szeptember 1-jétől heti 22 óra legyen!
A heti óraszámokról régóta megy a vita, már csak azért is, mert az „ingyen helyettesítések” miatt a legtöbb tanár, tanító, óvodapedagógus rég nem csak a saját óráit tartja meg.
A pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek, akik heti 40 órában látják el a feladatukat, munkaterheik csökkentése érdekében heti 35 órát legyenek beoszthatók, és a pedagógusokhoz hasonlóan heti 5 órát regenerációval, illetve felkészüléssel tölthessenek, intézményen kívül.
Az óraszám itt is fontos, mert sokszor már csak a pedagógiai, gyógypedagógiai asszisztensekre tudják bízni a gyerekeket a tanárhiánnyal küzdő iskolák.
Az ötödik követelés az állami iskolákban dolgozók kötelező oltásával foglalkozik. A szakszervezetek szerint az erről szóló rendelet „káoszba taszította” az iskolákat, még tovább súlyosbítva a tanárhiányt.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
