"Egy lépéssel sem jutottunk előrébb" - újra tárgyaltak a kormánnyal a január 31-én sztrájkoló tanárok

„Egy lépéssel sem jutottunk előrébb, semmivel sem vagyunk több tudás birtokában, mint amikor idejöttünk” – mondta a kormány és a két tanári szakszervezet szerda délutáni tárgyalása után a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke.

  • Eduline

Szabó Zsuzsa az Emberi Erőforrások Minisztériumának épülete előtt azt mondta: a január 31-i figyelmeztető sztrájk még elégséges szolgáltatásairól szóló javaslatukra (ettől függ, hogy a sztrájk idején pontosan mi zajlik majd az iskolákban – a szerk.) a kormány képviselője sem igent, sem nemet nem tudott mondani, jövő hét végére ígért választ. „Ezt nem tudtuk elfogadni, mert egy hét alatt nem lehet biztonságosan megszervezni egy sztrájkot. Nem szakszervezeti bénaságról van szó, sztrájkot csak a még elégséges szolgáltatásokról szóló megállapodással lehet jogszerűen tartani” – magyarázta.

Hozzátette: egy napot adnak a kormánynak, hogy átnézzék a szakszervezetek javaslatát, „és holnapután bíróságra adjuk a kérdést”.

Azt kérte az iskolákban dolgozóktól, hogy ettől függetlenül kezdjenek el készülni a január 31-i sztrájkra, úgy fogalmazott, hogy a kormány „meg kell adnia magát, nem lehet, hogy pedagógusok éhbérért dolgozzanak”.

A PSZ elnöke szerint az, ami most folyik az iskolákban, nem minőségi oktatás. A kormány szerinte lezártnak tekinti a bérekről és az óraszámokról szóló eddigi tárgyalásaikat, de a szakszervezetek nem, „a cél az, hogy meg tudjunk egyezni ezekről a kérdésekről, különben összeomlik az oktatás”.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.