Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
„Egy lépéssel sem jutottunk előrébb, semmivel sem vagyunk több tudás birtokában, mint amikor idejöttünk” – mondta a kormány és a két tanári szakszervezet szerda délutáni tárgyalása után a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke.
Szabó Zsuzsa az Emberi Erőforrások Minisztériumának épülete előtt azt mondta: a január 31-i figyelmeztető sztrájk még elégséges szolgáltatásairól szóló javaslatukra (ettől függ, hogy a sztrájk idején pontosan mi zajlik majd az iskolákban – a szerk.) a kormány képviselője sem igent, sem nemet nem tudott mondani, jövő hét végére ígért választ. „Ezt nem tudtuk elfogadni, mert egy hét alatt nem lehet biztonságosan megszervezni egy sztrájkot. Nem szakszervezeti bénaságról van szó, sztrájkot csak a még elégséges szolgáltatásokról szóló megállapodással lehet jogszerűen tartani” – magyarázta.
Hozzátette: egy napot adnak a kormánynak, hogy átnézzék a szakszervezetek javaslatát, „és holnapután bíróságra adjuk a kérdést”.
Azt kérte az iskolákban dolgozóktól, hogy ettől függetlenül kezdjenek el készülni a január 31-i sztrájkra, úgy fogalmazott, hogy a kormány „meg kell adnia magát, nem lehet, hogy pedagógusok éhbérért dolgozzanak”.
A PSZ elnöke szerint az, ami most folyik az iskolákban, nem minőségi oktatás. A kormány szerinte lezártnak tekinti a bérekről és az óraszámokról szóló eddigi tárgyalásaikat, de a szakszervezetek nem, „a cél az, hogy meg tudjunk egyezni ezekről a kérdésekről, különben összeomlik az oktatás”.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.