HVG: A Madách évek óta az élmezőnyben van, idén már az első tízbe is bekerült. Kinek való ez az iskola?

M. Cs.: Azoknak a diákoknak, akik azon kívül, hogy kiváló eredményeket szeretnének elérni, és be akarnak kerülni a hazai vagy a nemzetközi felsőoktatásba, a jó közösséget is fontosnak tartják. Az utóbbi tíz évben folyamatos színvonal-emelkedést mutatott az iskola, ami azt támasztja alá, hogy a kollégáim jól csinálják, amit csinálnak. A tanulás mellett ugyanakkor nálunk nagyon fontosak a közösségi programok is, a közösségi lét. A Madách-ba járó diákok, miközben sokat és eredményesen tanulnak, jól is érzik magukat. Most, a járvány után különösen fontos lett számukra az összetartozás élménye, hiszen az online tanítás idején nagyon hiányzott nekik, hogy nem lehettek együtt. Ha egy iskola nem érzi meg, hogy most a közösségfejlesztésben nagy feladatai vannak, akkor komoly lehetőséget szalaszt el.

HVG: A Madách inkább humán jellegű gimnázium hírében áll.

M. Cs.: Valóban szokták ránk mondani a múltunk miatt, hogy főleg a nyelvi és a humán tárgyakban vagyunk erősek, de ennél sokkal színesebb a kép, hiszen a tavaly végzetteknek mintegy a kétötöde ment csak hagyományos humán felsőoktatásba, egyharmaduk valamilyen reál szakra, a többiek gazdasági képzésbe jutottak be.

HVG: Mi alapján tudja egy család kiválasztani a megfelelő középiskolát?

M. Cs.: A legfontosabb az, hogy a gyerek a képességeinek és a motivációjának megfelelő intézménybe kerüljön. Kérdés, hogy a szülő reálisan látja-e a gyerekét, kellő objektivitással áll-e a gyerek továbbtanulásához, illetve, hogy a gyereknek van-e megfelelő önismerete. Ez utóbbi 14 évesen még nem feltétlenül megbízható, de a szülők sem igazán objektívek a gyerekük megítélésében, és ez természetes. Ezért aztán nem könnyű feladat a középiskola-választás. Fontos cél az is, hogy kerülje el a kudarcot a diák. Nem biztos, hogy az általános iskolában megszerzett kitűnő bizonyítvány valóban megfelelő tudást takar. Lehet, hogy az onnan hozott maximális pontszám nem elegendő a felvételihez, mert a központi írásbeli eredménye sokkal hangsúlyosabban számít. Volt olyan csupa ötös bizonyítvánnyal indult kisgyerek, aki már a hatodik szóbelin is túl volt, de mégsem vették fel egyik gimnáziumba sem, amit megjelölt. Nehéz ilyenkor mit kezdeni, szívbe markoló történetek jutnak el hozzám.

Azzal viszont, hogy a Madách egyre előkelőbb helyre kerül a középiskolai rangsorban, kevésbé tudunk segíteni ilyen helyzetekben, mert 8-10-szeres a túljelentkezés nálunk, azonos pontszámon akár 10-12 gyerek is szokott állni, tehát 4-5 pontos elmaradás már nagyon sokat jelent. Az iskolaválasztáshoz jó, ha vannak személyes tapasztalatok az adott intézménnyel kapcsolatban (például idősebb testvér vagy barát, aki oda járt), és érdemes tájékozódni az iskola eredményeiről, hogy mi az, amiben erős. Nálunk még azt is el kell döntenie a jelentkezőnek, hogy 4 vagy 5 évfolyamos képzést célozzon meg: nem minden gyerek bír ugyanis heti 13 nyelvórát, ami a nyelvi előkészítő évfolyamon, kezdő nyelvből nálunk van. Az is számít, mennyire érett az adott diák. Aki kevésbé, annak lehet, hogy jó az öt évfolyamos képzés, mert azzal kitolja egy évvel a végső választás idejét. Fontos, hogy olyan iskolát válasszon a gyerek, ahol jól is fogja magát érezni. Persze az is lehet egy rossz választás, ha valahol nagyon jól érzi magát, miközben az eredményei gyengék.

HVG: Nehéz a családok dolga a választásnál, mert az sem jó, ha alá becsülik a választott iskola szintjét, de az se, ha fölé, ha túl erőset választanak.

M. Cs.: Ezért kellene, hogy a szülő objektív módon lássa a gyerekét, de nyilván a legtöbbjük nem ilyen. Ráadásul a gyerekek között habitusbeli és érettségbeli különbségek is vannak. Nem mindegy, ki mikor kamaszodik, melyik az az életszakasz, amikor az energiáit a testi fejlődés köti le, és kevésbé tud koncentrálni. Ebben a tekintetben hátrányban vannak a fiúk, mert a lányok 14 éves kor körül általában lényegesen jobban tudnak teljesíteni vizsgahelyzetben. Nekünk a szóbelin figyelnünk is kell, megpróbálunk túllátni azon, hogy az adott gyerek épp akkor milyen szakaszban van. Így is közel kétharmad az iskolánkban a lányok aránya. Ha csak azt figyelnénk, ki a koncentrált felvételiző, szinte csak lányiskola lennénk.

Megpróbáljuk inkább kideríteni, miben mélyül el a diák szívesen, mi okoz neki örömet, mi az, amivel nem veszi észre, hogy telik az idő, sakkozik-e, milyen típusú számítógépes játékokat játszik, és ebből is képet kapni róla. Mindenképpen érdemes a családoknak a megcélzott iskolák listájának elejére olyan intézményt tenni, amit kihívásnak gondolnak. Hiba szokott viszont lenni, hogy egy bizonyos szintnél – presztízsből vagy más okból – nem akarják lejjebb adni. Pedig, ha csupa olyat jelölnek meg, amit nem tud elérni a gyerek, a pótfelvételin még alacsonyabb szintből kell majd választaniuk. Érdemes tisztában lenni azzal, mit is jelent egy erős gimnázium, és mit egy gyengébb. Az utóbbiban esetleg könnyebben tanul a gyerek, ott jobb eredményt ér el, de az emelt szintű érettségit majd nehezebben veszi. De amíg odajut, bármi történhet, lehet, hogy van, akinél ez az út a jobb, van, akinél a másik. Nem szerencsés berakni egy gyereket olyan közösségbe, ahol mindenki sokkal jobban teljesít a tanulmányokban, mint ő, mert ezt nyilván ő is érezni fogja, és a többiek is. Ki akar majd tűnni valamivel, de ez nem feltétlenül a tanulás lesz, hanem valami más.

HVG: Az éllovas iskolákkal kapcsolatban gyakran elhangzik az a kritika, hogy könnyű ott jó eredményeket elérni, a legjobb gyerekek kerülnek be, őket már csak elrontani lehet.

M. Cs.: Meg tudom erősíteni, hogy vannak ilyen vélemények. Már csak azért is, mert amikor huszonegynéhány évvel ezelőtt ide kerültem, gyakran hangzott el az a mondat a kistanáriban, hogy „könnyű a Fazekasnak, ha mi tanítanánk ugyanazokat a gyerekeket, mi is eredményesek lennénk velük”. Most viszont már elmondhatjuk, hogy itt vannak azok a gyerekek, akikre vártunk. De azok a gyerekek nem véletlenül vannak ott a Fazekasban, az Eötvösben és most már itt is. Meg kellett nyerni a szülők, a gyerekek bizalmát, hogy a tehetséget fel tudjuk ismerni, ki tudjuk hozni a diákokból, ami bennük van, miközben emberként bánunk velük. Nem azért vannak itt, hogy az iskolának versenyeredményeket produkáljanak, hanem hogy teljes életet éljenek, ki tudják bontakoztatni fiatal energiáikat. Persze, ha ebben ők partnerek, és kapnak megfelelő ösztönzést, akkor adott esetben versenyezhetnek és eredményeket érhetnek el, de mindez nem kényszer. A tehetségek felkutatása a Madách-ban folyamatos, már a 9. és a 10. évfolyamon is vannak kis létszámú tehetséggondozó csoportjaink. Egyébként azt látjuk, hogy magukban a diákokban is erős a vágy, hogy elinduljanak az OKTV-n és más versenyeken.

Én ezzel együtt főleg arra vagyok büszke, hogy a kompetenciaméréseken az utóbbi időben úgy nőttek az eredményeink, hogy mindig volt kimutatható hozzáadott értékünk is. Budapesten összesen négy gimnázium van, amely magyarból és matematikából is hozzáadott értéket tud produkálni. Ezek közül egy van előttünk a HVG rangsorában. A legtöbb tehetséggondozó iskolánál az a jellemző, hogy magas kompetenciájú gyerekeket vesznek fel, és szerencsés esetben magasan is tartják azt a szintet. Mi viszont az általános magas színvonal mellett is tudunk hozzáadott értéket adni.

A HVG 2022-es középiskolai rangsorában nemcsak az ország száz legjobb gimnáziumának rangsorát találjátok meg, hanem rengeteg információt a vezető középiskolákról – oktatott nyelvek, szakkörök, fakultációk, külföldi tanulmányi utak –, amelyek segíthetnek a választásban. Emellett cikkeket és interjúkat is olvashattok a legfontosabb felvételi szabályokról, határidőkről, a nemzetközi iskolákról, a felvételi-előkészítőkről, a külföldi továbbtanulásról. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt vagy keressétek az újságárusoknál.