Több mint 1100 gimnázium, technikum, szakgimnázium és szakképző iskola közül választhatnak azok a diákok, akik idén felvételiznek középfokú iskolába. De melyik iskolatípus mit kínál a jelentkezőknek, és milyenek a felvételi szabályai? Ma a két tannyelvű iskolákat mutatjuk be. A HVG Középiskolai Rangsorának cikke.
Egyre népszerűbbek a két tanítási nyelvű gimnáziumok és technikumok – a külföldi egyetemre készülő diákok mellett azok is előszeretettel választják, akik idegen nyelvi szakon szeretnének továbbtanulni. Az előírások szerint a két tanítási nyelvű gimnáziumokban a végzősök kilencven százalékának el kell érnie a B2-es, vagyis a középfokú nyelvvizsga szintjét, a legtöbben ennél azonban magasabb szintű nyelvtudást szereznek a 12. évfolyam végére.
Ezekben az intézményekben a diákok az adott nyelvet a szokásosnál magasabb óraszámban tanulják, emellett három tárgyat az adott idegen nyelven tartanak a tanárok. A képzés egyik előnye, hogy ha egy végzős az idegen nyelvből legalább 60 százalékos emelt szintű érettségit tesz, emellett két másik tárgyból az adott nyelven tesz sikeres középszintű érettségit, a nyelvi érettségije a C1-es, vagyis a felsőfokú nyelvvizsga-bizonyítványnak felel meg.
Milyen a felvételi?
A négy évfolyamos gimnáziumok két tannyelvű képzéseire azok juthatnak be, akiknek a nyelvtudása eléri a B1-es szintet – ezt a szóbelin tesztelik is (vannak olyan gimnáziumok, ahol inkább a B2-es szint az elvárás). Akik ilyen szintű nyelvtudást még nem szereztek (vagy számukra új nyelvet tanulnának emelt szinten), nyelvi előkészítő évfolyamra jelentkezhetnek. A felvételi többi részére ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az általános tantervű középiskolákban.
Ez a cikk a HVG 2022-es középiskolai rangsorában jelent meg. A kiadványban nemcsak az ország száz legjobb gimnáziumának rangsorát találjátok meg, hanem rengeteg információt a vezető középiskolákról – oktatott nyelvek, szakkörök, fakultációk, külföldi tanulmányi utak –, amelyek segíthetnek a választásban. Emellett cikkeket és interjúkat is olvashattok a legfontosabb felvételi szabályokról, határidőkről, a nemzetközi iskolákról, a felvételi-előkészítőkről, a külföldi továbbtanulásról. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt vagy keressétek az újságárusoknál.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
