Egyre népszerűbbek a két tannyelvű középiskolák, de milyen a felvételi?

Több mint 1100 gimnázium, technikum, szakgimnázium és szakképző iskola közül választhatnak azok a diákok, akik idén felvételiznek középfokú iskolába. De melyik iskolatípus mit kínál a jelentkezőknek, és milyenek a felvételi szabályai? Ma a két tannyelvű iskolákat mutatjuk be. A HVG Középiskolai Rangsorának cikke.

  • Eduline

Egyre népszerűbbek a két tanítási nyelvű gimnáziumok és technikumok – a külföldi egyetemre készülő diákok mellett azok is előszeretettel választják, akik idegen nyelvi szakon szeretnének továbbtanulni. Az előírások szerint a két tanítási nyelvű gimnáziumokban a végzősök kilencven százalékának el kell érnie a B2-es, vagyis a középfokú nyelvvizsga szintjét, a legtöbben ennél azonban magasabb szintű nyelvtudást szereznek a 12. évfolyam végére.

Ezekben az intézményekben a diákok az adott nyelvet a szokásosnál magasabb óraszámban tanulják, emellett három tárgyat az adott idegen nyelven tartanak a tanárok. A képzés egyik előnye, hogy ha egy végzős az idegen nyelvből legalább 60 százalékos emelt szintű érettségit tesz, emellett két másik tárgyból az adott nyelven tesz sikeres középszintű érettségit, a nyelvi érettségije a C1-es, vagyis a felsőfokú nyelvvizsga-bizonyítványnak felel meg.

Milyen a felvételi?

A négy évfolyamos gimnáziumok két tannyelvű képzéseire azok juthatnak be, akiknek a nyelvtudása eléri a B1-es szintet – ezt a szóbelin tesztelik is (vannak olyan gimnáziumok, ahol inkább a B2-es szint az elvárás). Akik ilyen szintű nyelvtudást még nem szereztek (vagy számukra új nyelvet tanulnának emelt szinten), nyelvi előkészítő évfolyamra jelentkezhetnek. A felvételi többi részére ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az általános tantervű középiskolákban.

Ez a cikk a HVG 2022-es középiskolai rangsorában jelent meg. A kiadványban nemcsak az ország száz legjobb gimnáziumának rangsorát találjátok meg, hanem rengeteg információt a vezető középiskolákról – oktatott nyelvek, szakkörök, fakultációk, külföldi tanulmányi utak –, amelyek segíthetnek a választásban. Emellett cikkeket és interjúkat is olvashattok a legfontosabb felvételi szabályokról, határidőkről, a nemzetközi iskolákról, a felvételi-előkészítőkről, a külföldi továbbtanulásról. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt vagy keressétek az újságárusoknál.

Hozzászólások

„A pedagógusoknak levegőre van szükségük” – Lannert Judit szerint a rendszer nem engedi hibázni sem a tanárokat, sem a diákokat

A pedagógusértékelési rendszer teljesen elhibázott. Nem elég szeretni a gyerekeket, hinni is kell bennük. A magyar oktatás bebetonozza a különbségeket. Ilyen állításokat fogalmazott meg Lannert Judit abban a majdnem egyórás interjúban, amelyet Magyar Péter készített vele, miután bejelentette, hogy őt jelöli a TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi miniszterének.

„Szegregált iskolából nem vezet út egyetemre” – a pedagógiai kultúrában látják a fő problémát a szakértők

Nagyon ambiciózus vállalás a Tisza Párt részéről minden gyereket megtanítani értőn írni-olvasni az alsó tagozat végére, az oktatási rendszer átalakításához nemcsak szerkezeti reformokra, hanem „mentális forradalomra” is szükség lenne – többek között erről beszélgetett Lannert Judit, Nahalka István és Váradi Balázs a Qubit podcastjában.

@eduline.hu A számológépetek többet segíthet a matekérettségin, mint gondolnátok. A @studium_generale matekosai most megmutatják, hogyan spórolhattok akár 10 percet a számolások idejéből. #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu

Ruff Bálint a lopás történeti megítéléséről írta diplomamunkáját a Pázmányon

A leendő Miniszterelnökséget vezető miniszterről beszél mindenki, sokan nagy reményeket fűznek hozzá – többek között azért, mert rendszeresen az elszámoltatás és a jogi következmények érvényesítésének fontosságáról beszélt. Ruff Bálintot már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán is a lopás megítélésének kérdése foglalkoztatta.