Siralmasan keveset keresnek a gyógypedagógiai és a pedagógiai asszisztensek, pedig egyre több a munkájuk.
Van jövője a gyógypedagógiai asszisztenseknek? - ezt a kérdést tette fel Ungár Péter LMP-s országgyűlési képviselő. Írásbeli válaszában Rétvári Bence, Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára azt írta, a fenntartótól független, pedagógus szakképzettség vagy szakképesítés nélküli NOKS munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó, 2017-es, "átlagosan 10 százalékos" illetmény- vagy munkabéremelés javított a gyógypedagógiai asszisztensek helyzetén.
Az oktatást segítők munkakörében egy asszisztensre 15 vagy 6 tanuló jut - tette hozzá.
Mennyit keres most egy pedagógiai asszisztens?
Siralmas összegért dolgoznak az iskolákban és az óvodákban a pedagógiai asszisztensek – fizetésüket a közalkalmazotti bértábla alapján számolják, az pedig tizenhárom éve, 2008 óta nem változott – mindössze a minimálbér és a garantált bérminimum évi pár százalékos emelését követte. Egy heti negyven órát dolgozó pedagógiai asszisztens a garantált bérminimumot, vagyis nettó 145 ezer forintot kap havonta.
Pedig az egyre komolyabb – a kormány szerint nem létező – tanárhiány miatt egyre több feladatot kell ellátniuk. Ők segítenek az iskolai adminisztrációban, gyermekfelügyeletet látnak el, ebédeltetik az osztályokat, és ha hiányzik egy-egy pedagógus – márpedig az iskolák egy részében még mindig nem találtak minden üres állásra tanárt, tanítót –, akkor gyermekfelügyeletet látnak el.
Mit szeretnének a tanárok?
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PSZ) hónapok óta tárgyal a minisztériummal, eddig sikertelenül. A 10 százalékos ágazati pótlékemelés és az évenkénti egyszeri 200 ezer forintos cafetériáról szóló ajánlatot a legutóbbi tárgyaláson a kormány megfejelte egy 30 ezer forintos szakkönyv-utalvánnyal. A szakszervezetek ezt nevetségesnek találják. Legközelebb december 15-én ülnek tárgyalóasztalhoz a felek.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra. |
Csótánytetem, kavics, üvegszilánk, penészes kenyér – összegyűjtöttük, miket találtak idén a menzán étkező gyanútlan diákok. Volt, ahol több százan megbetegedtek egy vírus és a higiéniai problémák miatt.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.
