Komolyan számol a kormány a gyógypedagógiai asszisztensekkel, mégis siralmas a fizetésük

Siralmasan keveset keresnek a gyógypedagógiai és a pedagógiai asszisztensek, pedig egyre több a munkájuk.

  • Csik Veronika

Van jövője a gyógypedagógiai asszisztenseknek? - ezt a kérdést tette fel Ungár Péter LMP-s országgyűlési képviselő. Írásbeli válaszában Rétvári Bence, Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára azt írta, a fenntartótól független, pedagógus szakképzettség vagy szakképesítés nélküli NOKS munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó, 2017-es, "átlagosan 10 százalékos" illetmény- vagy munkabéremelés javított a gyógypedagógiai asszisztensek helyzetén.

Az oktatást segítők munkakörében egy asszisztensre 15 vagy 6 tanuló jut - tette hozzá.

Mennyit keres most egy pedagógiai asszisztens?

Siralmas összegért dolgoznak az iskolákban és az óvodákban a pedagógiai asszisztensek – fizetésüket a közalkalmazotti bértábla alapján számolják, az pedig tizenhárom éve, 2008 óta nem változott – mindössze a minimálbér és a garantált bérminimum évi pár százalékos emelését követte. Egy heti negyven órát dolgozó pedagógiai asszisztens a garantált bérminimumot, vagyis nettó 145 ezer forintot kap havonta.

Pedig az egyre komolyabb – a kormány szerint nem létező – tanárhiány miatt egyre több feladatot kell ellátniuk. Ők segítenek az iskolai adminisztrációban, gyermekfelügyeletet látnak el, ebédeltetik az osztályokat, és ha hiányzik egy-egy pedagógus – márpedig az iskolák egy részében még mindig nem találtak minden üres állásra tanárt, tanítót –, akkor gyermekfelügyeletet látnak el. 

Mit szeretnének a tanárok?

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PSZ) hónapok óta tárgyal a minisztériummal, eddig sikertelenül. A 10 százalékos ágazati pótlékemelés és az évenkénti egyszeri 200 ezer forintos cafetériáról szóló ajánlatot a legutóbbi tárgyaláson a kormány megfejelte egy 30 ezer forintos szakkönyv-utalvánnyal. A szakszervezetek ezt nevetségesnek találják. Legközelebb december 15-én ülnek tárgyalóasztalhoz a felek.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.