Egészen máshogy fejlődnek a gyerekek ma, mint a 70-es években, és ehhez az iskolának is igazodnia kell

Gyarmathy Éva szerint el kell engedni azt, hogy "mi tudjuk, mit kell tudnia a gyereknek".

  • Bezzeg Hanna

"A gyerekek fejlődéséhez nem igazodik az oktatás. A gyerekek egészen más irányba tartanak, mint általában az oktatás, mert a gyorsuló világ más környezetet teremt a fejlődésnek."

- fogalmazott Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani pszichológus az Eötvös József csoport által szervezett, "A közoktatás helyzete" című online konferencián, hozzátéve, a gyors változások nem láthatók előre, így nem tudni, pontosan mire kell felkészíteni a gyerekeket.

A gyerekek sok képessége fejlődhet, például az elemi számolás vagy a vizualitás területén, más területeken azonban hiányosságok figyelhetők meg: beszédfejlődésben például a mai hatévesek ott tartanak, ahol a 70-es években a háromévesek tartottak - idézi a pszichológust az Infostart.

A sajátos nevelési igényű diákok száma is egyre nő, a szakember szerint pedig ideje lenne elgondolkozni azon, vajon illik-e a jelenlegi oktatási rendszer a gyerekek idegrendszeréhez. Gyarmathy azt is hangsúlyozza, a pedagógusoknak nem lenne szabad egyedül tanítani, bizonyos esetekben gyógypedagógusra, tehetséggondozó vagy idegrendszeri szakemberre is szükség lenne.

A pszichológus azt is megjegyezte, a hatékony tanulásban a vegyes korú osztályok kialakítása segíthetne, tantárgyak helyett pedig fejlesztési területekre lenne szükség.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.