Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Gyarmathy Éva szerint el kell engedni azt, hogy "mi tudjuk, mit kell tudnia a gyereknek".
"A gyerekek fejlődéséhez nem igazodik az oktatás. A gyerekek egészen más irányba tartanak, mint általában az oktatás, mert a gyorsuló világ más környezetet teremt a fejlődésnek."
- fogalmazott Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani pszichológus az Eötvös József csoport által szervezett, "A közoktatás helyzete" című online konferencián, hozzátéve, a gyors változások nem láthatók előre, így nem tudni, pontosan mire kell felkészíteni a gyerekeket.
A gyerekek sok képessége fejlődhet, például az elemi számolás vagy a vizualitás területén, más területeken azonban hiányosságok figyelhetők meg: beszédfejlődésben például a mai hatévesek ott tartanak, ahol a 70-es években a háromévesek tartottak - idézi a pszichológust az Infostart.
A sajátos nevelési igényű diákok száma is egyre nő, a szakember szerint pedig ideje lenne elgondolkozni azon, vajon illik-e a jelenlegi oktatási rendszer a gyerekek idegrendszeréhez. Gyarmathy azt is hangsúlyozza, a pedagógusoknak nem lenne szabad egyedül tanítani, bizonyos esetekben gyógypedagógusra, tehetséggondozó vagy idegrendszeri szakemberre is szükség lenne.
A pszichológus azt is megjegyezte, a hatékony tanulásban a vegyes korú osztályok kialakítása segíthetne, tantárgyak helyett pedig fejlesztési területekre lenne szükség.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.