Ebből a tíz vidéki gimnáziumból jutott be a legtöbb diák az OKTV döntőjébe tavaly

A debreceni Fazekas-gimnáziumból 35, a szegedi Radnótiból 31 diák került az előző tanévben az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV) döntőjébe.

  • Eduline

Ahogy arra már többször írtunk, az Oktatási Hivatal oldalán többféle statisztikát böngészhetnek azok, akik középiskola-választás előtt állnak - többek között a túljelentkezési arányokat, az érettségi eredményeket és az OKTV döntőjébe jutott diákok számát is meg lehet nézni.

Múlt héten azokat a budapesti gimnáziumokat mutattuk meg nektek, ahol a legtöbb OKTV-döntős volt az előző tanévben - most jöjjön az a tíz vidéki középiskola, ahonnan a legtöbben kerültek be a tanulmányi verseny utolsó fordulójába, és szereztek ezzel értékes többletpontokat a felsőoktatási felvételihez.

  • 1. Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium - 35 döntős
  • 2. Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium - 32 döntős
  • 3. Lovassy László Gimnázium, Veszprém - 29 döntős
  • 4. Kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium - 22 döntős
  • 5. Zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium - 21 döntős
  • 6. Révai Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr - 16 döntős
  • 7. Pécsi Leőwey Klára Gimnázium - 12 döntős
  • 8. Verseghy Ferenc Gimnázium, Szolnok - 11 döntős
  • 8. Vetési Albert Gimnázium, Veszprém - 11 döntős
  • 10. Neumann János Gimnázium, Technikum és Kollégium, Eger - 10 döntős
Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.