Óriási az elkeseredettség a pedagógusok körében, 30 százalékos béremeléssel lennének elégedettek.
2022 január 1-jén „valamekkora” béremelés jöhet a pedagógusoknál – ezt mondta Gulyás Gergely a szerdai kormányinfón. A miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott, „emelés biztosan lesz, de a mértéke még kérdéses”.
Az ATV Start műsorában Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke beszélt a beígért béremelésről: „Egy kicsit sem megnyugtató, ugyanakkor azt mondom, hogy végre valami elhangzott” – mondta, hozzátéve, ígéretek 2018 óta folyamatosan vannak, megoldás azonban sehol.
Pedig sok tanár, tanító, óvodapedagógus hagyja ott a pályát – fizetésük a szakszervezeti vezető szerint ugyanis „mérhetetlenül, gyalázatosan alacsony”, mellette viszont hatalmas a munkaterhük és nagy a felelősségük.
Európában Magyarország az utolsó előtti helyen áll a pedagógusbérek alapján – derülr ki a beszélgetésből. A kormány ugyanakkor azt hangoztatja, hogy nálunk emeltek a legtöbbet a tanárok fizetésén. A pedagógusok bérét azonban egy évek óta változatlan vetítési alapból kiindulva számolják.
„Minimum 30 százalékos béremelés kell ahhoz, hogy itt és most azt mondhassuk, van remény” – hangsúlyozza a PSZ elnöke, arra utalva, hogy a diplomás átlagbéreket el kell érni az oktatásban is.
12 ezer pedagógus hiányzik az iskolákból
Nem meglepő, hiszen: egy pályakezdő pedagógus 150 ezer forintos nettó fizetésért dolgozik, egy élete közepén járó pedagógus pedig 210 ezer forintos nettó bért vihet haza.
Korábban írtunk arról, milyen sajátos módszerekkel igyekszik pótolni a kormány a pályáról hiányzó pedagógusokat, legutóbb a tanárképzési idő lerövidítéséről döntöttek. Hogy ezek a rendelkezések mennyire érnek célt, az egyelőre kérdés, az üres álláshelyek betöltésére azonban nagy szükség lenne.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
