Havi nettó 150 ezer forintért pótolják a kormány szerint „nem hiányzó” pedagógusokat

Siralmas fizetésért dolgoznak a pedagógiai asszisztensek, akik a saját bőrükön érzik a tanárhiányt: egyre több feladatot kapnak, sokszor a hiányzó pedagógusok óráira is ők mennek be, felügyelni a diákokat. A kormány mindeközben pedagógiai technikumok indításán dolgozik, ahol iskolákban és óvodákban is „bevethető” asszisztenseket képeznének. Kérdés, hogy ezek mennyire lesznek népszerűek.

  • Szabó Fruzsina

„Pedagógiai asszisztens vagyok, napi nyolc órában én pótolom a kormány szerint „nem hiányzó” pedagógusokat. Mindezért a munkáért több mint tíz éve ugyanazt a bért kapom, ez a szakmunkás minimálbér, jelenleg nettó 150 ezer forint” – egy pedagógiai asszisztens posztját tette közzé néhány napja a Facebookon a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ).

Valóban siralmas összegért dolgoznak az iskolákban és az óvodákban a pedagógiai asszisztensek – fizetésüket a közalkalmazotti bértábla alapján számolják, az pedig tizenhárom éve, 2008 óta nem változott – mindössze a minimálbér és a garantált bérminimum évi pár százalékos emelését követte. Egy heti negyven órát dolgozó pedagógiai asszisztens a garantált bérminimumot, vagyis nettó 145 ezer forintot kap havonta.

Pedig az egyre komolyabb – a kormány szerint nem létező – tanárhiány miatt egyre több feladatot kell ellátniuk. Ők segítenek az iskolai adminisztrációban, gyermekfelügyeletet látnak el, ebédeltetik az osztályokat, és ha hiányzik egy-egy pedagógus – márpedig az iskolák egy részében még mindig nem találtak minden üres állásra tanárt, tanítót –, akkor gyermekfelügyeletet látnak el. „Igaz, a pandémia korábbi hulláma idején, decemberben-januárban olyanról is hallottunk, hogy még az iskola takarítónőjét is beküldték a gyerekekre vigyázni, annyira kevés volt a tanár” – mondja Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke.

Finnországban három ellátandó diákra jut egy asszisztens, nálunk kétszázra

Pedig eredetileg egészen más lett volna a feladatuk. Pedagógiai asszisztenseket a kilencvenes évek óta alkalmaznak az iskolák, az eredeti elképzelések szerint a lemaradó, különböző problémákkal küzdő tanulóknak segítettek volna az órákon, tehát a tanár vagy a tanító mellett ők is részt vettek volna az osztálytermi munkában. Segítettek volna a lemaradó diákoknak együtt haladni a többiekkel vagy az egyénre szabott feladatokat megoldani. 

„A finn oktatás egyebek mellett attól sikeres, hogy a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, netán más problémával küzdő diákokat pedagógiai asszisztens segíti. Egy finn tanteremben egy pedagógust és két pedagógiai asszisztenst találunk, ott három, fejlesztést igénylő tanulóra jut egy ilyen segítő munkatárs. Nálunk kétszáz diákra figyel egy pedagógiai asszisztens – mindegy, hogy rózsadombi iskoláról vagy hátrányos helyzetű település általános iskolájáról van szó. Ez alapvető probléma” – teszi hozzá a PSZ alelnöke, aki úgy látja, többek között a tankerületi vezetőtől függ, felvehet-e egy iskola legalább még egy pedagógiai asszisztenst – és persze attól, van-e rá pénz.

Totyik Tamás szerint a kialakult helyzetet nem lehet egyedül az Orbán-kormány nyakába varrni, úgy látja, a pedagógiai asszisztensek hiánya is okozta az iskolai integráció sikertelenségét. „A Magyar Bálint minisztersége idején indult integrációs folyamat azért volt kudarcra ítélve, mert nem adtak a pedagógusok mellé fejlesztőpedagógust, pszichológust, gyógypedagógust és legfőképpen megfelelő számú pedagógiai asszisztenst. Egymás mellé ültették a különböző hátterű gyerekeket, aztán rácsukták a pedagógusra az osztályterem ajtaját” – mondja.

A pedagógiai asszisztensek szerepével alighanem a kormány is tisztában van, legalábbis erre utal, hogy a 2021 és 2030 közötti időszakra szóló közoktatási stratégiában az áll: úgy tudnák leginkább tehermentesíteni a tanárokat, tanítókat, óvodapedagógusokat, ha több pedagógiai asszisztens dolgozna az intézményekben. „Egyes esetekben a pedagógusok számának növelése helyett a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők arányának emelése indokolt” – szögezik le.

Még mindig vannak üres állások

Alighanem ezt célozza a pedagógiai technikumok előkészítése, amelyről Pölöskei Gáborné szakképzésért felelős helyettes államtitkár beszélt a tanév elején. „A technikumban nagyon magas lesz a gyakorlati óraszám, annak érdekében, hogy különböző életkorú, különböző intézmény típusokba járó gyerekekkel gyakorolhassák a diákok a megtanultakat. Ez szerinte segítséget jelent mind az iskoláknak, mind az óvodáknak, hiszen olyan munkakörben olyan asszisztenseket, oktatói asszisztenseket képeznek, akik tudnak bánni a gyerekekkel” – mondta.

Kérdés, hogy a pedagógiai technikumok mennyire lesznek népszerűek a jelenlegi bérek mellett. Pedagógiai asszisztensi képzés eddig is számos intézményben zajlott, az állásokért azonban nincs nagy tülekedés. Három héttel a tanévkezdés után is számos ilyen állást hirdetnek a közszféra állásportálján, a Közigálláson - van olyan intézmény, amely már nem köti pedagógiai asszisztensi végzettséghez a pályázást, az csak előny az elbíráláskor, egy sima érettségivel is beérik.

 

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.