Se maszk, se lázmérés, se 1,5 méter - lazább szabályokkal kezdődik idén az iskola

Kásler Miklós, az Emmi minisztere még augusztus 25-én írt levelet az iskolák igazgatóinak a szeptembertől követendő járványellenes intézkedésekről.

  • Csik Veronika

A Telex birtokába került levél szerint több olyan intézkedést most hatályon kívül helyeznek, amelyek a májusig érvényes iskolai eljárásrendben szerepeltek. Az emberi erőforrások minisztere levelében azt kéri,

időnként legyen alapos fertőtlenítés, de a maszk viselése nem lesz kötelező, ahogy nem lesz a bejáratnál hőmérsékletmérés és kötelező 1,5 méteres távolságtartás sem.

A betegség tüneteit mutató gyerekeket be sem szabad vinni az iskolába, vagy ha ott jelentkeznek a tünetek, el kell különíteni.

Javasolja, hogy az osztálykirándulásokat lehetőleg belföldre szervezzék, szeptembertől viszont lehet többnapos, ottalvós kirándulásokat is tartani – az ezzel kapcsolatos tiltást a miniszter feloldotta.

A hiányzásokat pedig szigorúbban veszik majd a korábbinál. A szülő csak alapos indokkal veheti ki a gyerekét az iskolából, ezt az iskolaigazgató döntése alapján lehet csak a járványhelyzetből fakadó igazolt hiányzásnak tekinteni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.