Kásler Miklós, az Emmi minisztere még augusztus 25-én írt levelet az iskolák igazgatóinak a szeptembertől követendő járványellenes intézkedésekről.
A Telex birtokába került levél szerint több olyan intézkedést most hatályon kívül helyeznek, amelyek a májusig érvényes iskolai eljárásrendben szerepeltek. Az emberi erőforrások minisztere levelében azt kéri,
időnként legyen alapos fertőtlenítés, de a maszk viselése nem lesz kötelező, ahogy nem lesz a bejáratnál hőmérsékletmérés és kötelező 1,5 méteres távolságtartás sem.
A betegség tüneteit mutató gyerekeket be sem szabad vinni az iskolába, vagy ha ott jelentkeznek a tünetek, el kell különíteni.
Javasolja, hogy az osztálykirándulásokat lehetőleg belföldre szervezzék, szeptembertől viszont lehet többnapos, ottalvós kirándulásokat is tartani – az ezzel kapcsolatos tiltást a miniszter feloldotta.
A hiányzásokat pedig szigorúbban veszik majd a korábbinál. A szülő csak alapos indokkal veheti ki a gyerekét az iskolából, ezt az iskolaigazgató döntése alapján lehet csak a járványhelyzetből fakadó igazolt hiányzásnak tekinteni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
